Újjáéled a táncházmozgalom Tiszakálmánfalván

A helyi általános- és középiskolások is előszeretettel tanulják a különböző tájegységek táncait, amelyekkel különböző szemléken be is mutatkoznak. A szombat esti mulatságon kedvük szerint ropták a táncot. A legkisebbek délalföldi táncával kezdődött a mulatság. Amíg a fiúk verbunkoztak, a lányok karikázóhoz álltak.

Tóth Emília, néptáncos, Tiszakálmánfalva: „Tanultunk egy új páros táncot. Ez nagyon jó, mert minél több lépést kell tudnunk. Fejlődünk az ilyen táncházakban.”
Pozsár Áron, néptáncos, Erzsébetlak: „Nagyon szeretem a táncházakat, a csoportos munkák miatt. A barátkozás mellett az önbizalmunkat is fejlesztjük. ”

Budimlić Ármin óbecsei néptáncoktató több hónapja oktatja a tiszakálmánfalvi gyerekeket. Szerinte a táncházakban oldódik a színpadi fellépéskor jelentkező izgalom. „A magyar népi táncok improvizatívak és szabad táncok formájában jelentek meg mindenhol, nem voltak megkötések. Az által, hogy a színpadra alkalmazzuk, a koreográfiákban kötötté válnak. A táncházakban viszont nagyon szépen fejlődnek a gyerekek, megállás nélkül ropják.”

A tiszakálmánfalvi táncházban a temerini Berbence húzta a talpalávalót. Nagy Ábel Bence, prímás, Berbence Együttes, Temerin: „A kisebb gyerekeknek dél-alföldit, csíkit vagy gyermekjátékokat szoktunk muzsikálni. Általában a táncoktatókkal egyeztetünk, velük előre lebeszéljük, hogy milyen tájegységek táncanyagát dolgozzák fel, esetleg milyen játékok lesznek, ahhoz adjuk a zenei kíséretet.”

A tiszakálmánfalvi mulatságra Maradékról, Temerinből, Újvidékről és Erzsébetlakról is érkeztek vendégek. Milánovity Ottília, elnök, Petőfi Sándor ME, Tiszakálmánfalva: „Azt szeretnénk, hogy ne csak fellépésekre táncoljanak a gyerekek a színpadunkon és a szerepléseken, hanem vendégeket hívunk, hogy Tiszakálmánfalvára csalogassuk az embereket.”

A pihenőben a gyerekek kézműveskedtek és népi motívumokat rajzoltak.