Véget értek a Kosztolányi-napok
Azon az éjjel
az órák összevissza vertek.
Azon az éjjel
holdfényben úsztak mind a kertek.
Csupán néhány sor a 134 éve született Kosztolányi Dezső végtelen költészetéből, a mai napig örök érvényű marad és hallhatatlan.
Miért nem kapta meg Kosztolányi Dezső a Nobel-díjat című előadásával érkezett Szabadkára Urbán László irodalomtörténész. Szerinte a költő hallhatatlansága megkérdőjelezhetetlen és örök érvényű a munkássága. Hozzátette: „Nagyon igaz az, amit ha jól emlékszem Babits Mihály írt róla, hogy az ember meghal, de a költő, az író itt marad közöttünk. Úgy érzem, hogy körülbelül egy 50 írónak vallomását gyűjtöttem össze, de mindenki nagy elismeréssel szól a magyar szó mesteréről.”
Mihályi Katalin, a rendezvény szervezőbizottsági tagja elmondta, a 134 éve született költőre szülővárosában mindig büszkén emlékeznek. Kiemelte: „A legnehezebb években, a 90-es évek legelején is mindig megtartották. Mindig rangos előadókat hívtak és még mindig tudnak újat mondani az előadók Kosztolányiról.”
A Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok ötlete, megvalósítása és a forgatókönyv kialakítása Varga Lakatos Gizella magyartanár nevéhez kötődik. A rendezvény előtörténetéhez tartozik az 1976-ban megalakult szakközépiskolai önképzőkör, majd a rendszeressé vált vers- és prózamondó verseny. 1991-től 1993-ig a rendezvény inkább a diákaktivitásra korlátozódott, míg 1993-tól már a Kosztolányi-opusz ihlette tudományos tanácskozás is szerves részévé vált.
