Betlehemező fiatalok járták a házakat Keviben és Buránysoron

Alkonyatkor a buránysori Segítő Mária-szobránál a helyiek lehettek az első nézői a kevi gyerekek előadásának, amelyre sokan kíváncsiak voltak. Ezt követően indult útjára a Móra István Művelődési Egyesület alkalmi csoportja a betlehemi barlangot őrizve, bebocsátásban bízva.

Molnár Csikós Bíborka első alkalommal részese a betlehemezésnek. „Én a mesélőt játszottam benne, nagyon jó a betlehemezés, nekem nagyon tetszik. Arról szól, hogy a Jézust köszönthessük."

Keviben már az 1920-30-as években betlehemeztek. Ekkor még András nap után indultak útnak, és egész Martonosig, onnan pedig Szegedig és Hódmezővásárhelyig is eljutottak, elevenítette fel Perpauer Attila, a Móra István Művelődési Egyesület elnöke.

„Az eredeti betlehemezés, a kevi betlehemezés alkalmával azt idősebbek, felnőtt emberek járták a környéket. Mi már gyerekekkel járjuk, betanítjuk és házról házra megyünk. Annyira módosítottuk ezt a történetet már, hogy nem megyünk be minden házhoz, nem kopogtatunk be, hanem felhívást teszünk közzé és ahol szívesen várnak bennünket, oda megyünk el.”

Kovácsék fontosnak érzik ennek a hagyománynak a fennmaradását. Attila, a férj, fiatal korában még maga is szereplőként vett részt benne, most pedig kislánya váltotta őt ebben.

„Mi is jártunk régen betlehemezni, karácsony előtt. Minket az atya tanított, az atya készített fel bennünket, nagy öröm volt.”

Kovács Katalin völgyesi származású, de jelenleg kevi lakosként örül annak, hogy legalább vendégfogadóként részese lehet a karácsonyi népszokásnak.

„Nagyon örülök, hogy eljöttek, ez egy nagyon szép szokás, hogy elhozzák a kis Jézust. Régen volt az én falumban is, én sajnos nem vettem részt benne, de ez egy nagyon szép szokás, jó az embereknek."

A népszokásokhoz híven a betlehemes játék végeztével a házigazdák bőségesen megvendégelték a hozzájuk betérő angyalokat és pásztorokat.