Erősíteni kell a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsokat
A konferencián Vajdaság több településének képviselői vettek részt, akik a szóban forgó testületek felélesztéséről, illetve az előttük álló feladatokról tanácskoztak.
A nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsokat 15 évvel ezelőtt hozták létre. Céljuk, hogy megvitassák a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdéseket, illetve fontos szerepet töltsenek be a nemzeti közösségek helyzetének, helyi problémáinak rendezésében. Temerinben 2005-ben alakult meg egy ilyen testület. A dél-bácskai településen akkoriban gyakori jelenségnek számított a nemzetek közötti viszálykodás, így a testületnek is sok munkája akadt. Azóta rendeződött a helyzet, így 2011 óta nem hívták össze a tanácstagokat - mondja Urbán Izabella polgármesteri tanácsos (VMSZ). „Járva ezeket a találkozókat teljesen másképp látom a községi tanácsok szerepét. Úgy vélem, hogy az önkormányzat nem foglalkozott eléggé ezzel a témával, de a jövőben mindenképp fog. Az utolsó képviselő-testületi ülésen már megválasztottuk az új embereket” - mondta a temerini tanácstag.
A tanácsnak Temerinben jelenleg 5 szerb és 5 magyar tagja van. Urbán Izabella szerint az egyik legfontosabb feladatuk az oktatás terén van, ahol szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nemzeti kisebbségekre vonatkozó köztársasági törvényekben előírtakra.
Snežana Ilić, a Civil Társadalom-fejlesztési Központ igazgatónője szerint a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó intézményrendszer Vajdaságban egyfajta hibernációban van és a tanácsok munkássága szinte láthatatlan. „Hiányzik minden fajta oktatás, továbbképzés. A testületek 15 év elmúltával sincsenek összeköttetésben, nem tudnak egymással tapasztalatokat cserélni a munkásságuk javítása érdekében. Ez még egy előttünk álló, megoldandó feladat. 15 év után a gyakorlatban egy használhatatlan, vagy csak részben használható intézményrendszerrel van dolgunk“ - vélekedett a központ igazgatója.
Vlado Radulović, az Emberi Jogi- és Nemzeti Kisebbségi Hivatal tanácsosa szerint is számos hiányosság észlelhető a testületek munkájában. „Különböző példáink vannak. Egyes önkormányzatokban megalakultak a testületek, de csak papíron működnek. Vannak önkormányzatok, amelyek pozitív példát mutatnak és félévente rendszeresen beszámolnak a testületek tevékenységeiről. De léteznek olyan tanácsok is, amelyek működnek ugyan, de nem a törvényekkel összhangban” - vázolta a jelenlegi helyzetet a hivatal tanácsadója.
Vlado Radulović elmondta: az állami szerveknek, valamint a civil- és a nemzetközi szervezeteknek is a testületek kapacitásának erősítésén kell dolgozniuk, illetve részletesen kell tájékoztatni őket a szerepükről és a feladataikról.