Közvita a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételéről Szabadkán
Elhangzott, akár már a Városi Képviselő-testület soron következő ülésén napirendre kerülhet Szabadka alapszabály-módosítás tervezetének véglegesített változata, amellyel a bunyevác nyelv lenne a negyedik hivatalos nyelv az észak-bácskai városban.
A közvitára 88 javaslatot küldtek be előzetesen - mondta a nyílt ülés házigazdája, dr. Pásztor Bálint, a szabadkai VKT elnöke. Sokan azonban vita közben is szót kértek. A közvitán a horvát és a bunyevác nemzeti tanácsok elnökei mellett a két nemzeti közösség ismert közéleti személyiségei, valamint a Városi Képviselő-testület néhány tagja is részt vett.
Elsőként Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke szólalt fel, aki egyben önkormányzati képviselő is. Megismételte álláspontját, hogy a bunyevác nyelvről értelmetlen vitázni, mert szerinte a cél a horvát nemzeti közösség megosztása.
„Létezik, mint beszéd, létezik, mint nyelvjárás. Ez a horvát nyelv úgynevezett nyugati dialektusa. Ez az egyetemes horvát nyelv része.”
A közvita során Dragan Kopunović, a Bácskai Bunyevácok Szövetségnek tagja, és önkormányzati képviselője reményét fejezet ki, hogy a mostani közvitát követően már a Városi Képviselő-testület következő ülésének napirendjére kerülhet Szabadka város alapszabályának módosítása.
„A bunyevácok évszázadok óta itt élnek. Van nyelvük és nemzeti tanácsuk, amely gondot visel a bunyevácokról. Van zászlónk, címerünk, himnuszunk, ünnepi szerzeményünk, a bunyevác nyelv pedig az általános iskolákban már 15 éve jelen van.”
Suzana Kujundžić Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke is azt emelte ki, hogy a bunyevác egy élő nyelv.
„Mi egyszerűen szabványosítottuk a nyelvünket, nem akarva ugyanakkor senkitől sem semmit elvenni. De mindenképpen őrizni akarjuk azt, ami a miénk.”
Sava Stambolić, Szabadka polgármesterének kabinetfőnöke szerint a bunyevác nyelv hivatalos használatba helyezésének alapja a bunyevác nemzeti közösség jogainak elismerése.
„A célunk ezzel az volt, hogy a bunyevác nemzeti közösség hosszú idő után egyenrangú helyzetbe kerüljön a többi, jelentősebb számú nemzeti közösséggel, akik Szabadkán élnek.”
A tíz évvel ezelőtti, 2011-es népszámlálás szerint Szabadka területén csaknem hétezren tekintik anyanyelvüknek a bunyevácot - hangzott el a közvitán.
