Miért kell szobrot lopni és rongálni?
Március elején a szabadkai Vajdasági Bank előtt lévő hármas szoborcsoport eltűnése döbbentette meg a közvéleményt. Kizur István, Matko Vuković és Lazar Nešić mellszobrát a 60-as években a városvezetés állította fel, tisztelegve előttük azért, hogy részt vettek a fasizmus elleni küzdelemben. Az illetékesek szerint a szobrok visszaállítása igen költséges és körülményes lenne.
A tolvajok bátorsága már csak azért is meglepő, mert a Vajdasági Bank épületén, ahonnan eltűntek a szobrok térfigyelő kamera rögzíti az eseményeket.
A szabadkaiak már megtapasztalhatták a vandalizmus legkülönfélébb formáit. Tavaly a Rajhl parkban Ambrozije Boze Šarčević ismert szabadkai költő mellszobrát ismeretlen tettesek leemelték a helyéről és az egyik közelben lévő padra helyezték át. Az elkövetőkre nem derült fény, de az alkotást sikerült rövid időn belül visszaállítani eredeti állapotába.
Megrongálták a szabadkai Szentháromság-szobrot is. Szintén ismeretlen tettesek többször is kárt tettek benne, az aranyozott keresztet és tollat lopták el a szoborcsoportról, illetve a harmadik szobor kezéből is megpróbálták kiszedni a horgonyt. A legnagyobb kárt az jelenti, hogy több szobor kezét is letörték. A szobrok és műemlékek megóvására a szakemberek keresik a megfelelő megoldást. Maja Rakočević Cvijanov, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa elmondta, hogy több lehetőségen is gondolkodnak. „A kulturális javakról szóló törvény előirányoz többféle technikai megoldást is. Ilyenek a reflektorok vagy kamerarendszerek felállítása, riasztóberendezések beszerelése és akár védő háló vagy ketrec állítása.”
A szakember hozzátette, hogy a műemlékek megvédésére felállított felszerelések költségei valószínűleg jelentősek lennének, de még mindig kevesebbe kerülnének mint amennyit a folyamatos helyreállítások összege tesz ki. Emellett arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben rongálást észlelnek azt azonnal jelentsék a hatóságoknak.
