Ugrás a tartalomra

Milyen egy erős város? És mitől válik azzá?

2019.05.03
13:18
2019.05.03
19:09
Forrás
Pannon RTV
Városfejlődés, városfejlesztés – tapasztalatok címmel szerveztek konferenciát Zentán.

Szerbiából és Magyarországról is érkeztek előadók, akik a városfejlesztési stratégiák kapcsán tájékoztatták a jelenlévőket.

Milyen egy erős város? És mitől válik azzá? Milyen esélyeik vannak a vajdasági településeknek? Ezek voltak a városok fejlődéséről szóló zentai konferencia fő témái. A Magyar Tudományos Regionális Társaság titkára előadásában arról beszélt, a városok fejlődésére leginkább a saját erőforrások vannak hatással.

Rácz Szilárd, titkár, Magyar Tudományos Regionális Társaság: „Ilyen lehet például egy egyetem, vagy egy nagy foglalkoztató, ami akár a határváltozások következtében, vagy egyéb okokból változhat. A város diverzifikáltsága is nagyon fontos, és a helyben lakó elit. Ezek azok a pontok, amik a települési hierarchia minden szintjén meghatározóak.”

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere kitért arra, hogy a község területén megvalósult nagy horderejű beruházások külső forrásból lettek finanszírozva: „A legtöbb nagy horderejű fejlesztés, ami Magyarkanizsán megtörtént, az pont a határon átnyúló együttműködési programoknak köszönhető. Hogy konkrét példát hozzak, a szennyvíztisztító fejlesztése és kiépítése több mint kétmillió eurós projektum, az egy határon átnyúló projektből valósul meg.”

Az elmúlt években lendületes fejlődés tapasztalható a vajdasági településeken – hangzott el a konferencián.

Ricz András, elnök, Regionális Tudományos Társaság: „Látjuk azt, hogy vannak külföldi beruházók, vannak hazai beruházók, magyarországi támogatások. Ezek új munkahelyeket teremtenek, amely az egész közösség számára jelentős fejlődési potenciált mutat be.”

A konferenciát a szakemberek közötti tapasztalatcsere miatt hívta életre a szabadkai Regionális Tudományos Társaság, a Magyar Tudományos Társaság és a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány.

Zenta
Ricz András
Fejsztámer Róbert

Most

18:12, Frissítve: 18:17

Két nap alatt ezer kilométert repült egy mentett kis hattyú

Példa értékű összefogással és sikersztorival zárult a kis hattyú megmentése. A jeladóval ellátott kis hattyú a szabadon engedését követően egy hónapra, április 12-én útnak indult, a legfrissebb adatok alapján, jelenleg a Fekete-tengernél tartózkodik.
17:18, Frissítve: 19:33

Az éghajlatváltozás a méztermelésre is kihat

Az enyhe téli időjárás és az éghajlat változása a méhészeket is nehéz helyzetbe hozza. A méhészek elmondása szerint idén szokatlanul korán virágzásnak indult a repce és az akác, aminek hatására a méhek is idő előtt megkezdték munkájukat.

Népszerű