A Szabadkáról deportált zsidókra emlékezve
A megemlékezést az Újvidéki Zsidó Hitközség Hasira kórusának szólistái nyitották meg. Ezt követően Stevan Bakić, Szabadka polgármestere szólt az egybegyűltekhez.
„Most egy olyan újabb időszakban vagyunk, amelyben a szabadkai zsidók jó alapokkal rendelkeznek közösségük újjáépítéséhez és megerősítéséhez, amely nagy lehetőség városunk számára és hídként szolgál a zsidó nép felé.”
Hetvenhét évvel ezelőtt, 1944. június 16-án mintegy 4000 szabadkai zsidó deportálása kezdődött meg. Az eseményen Steinfeld Josua a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke hangsúlyozta, a megemlékezésnek fontos üzenete van: nem szabad elfelejteni, ami történt.
„A konfliktusok, és bűntettek után, amelyek a második világháború idején történtek nálunk, és amelyeket megpróbáltunk elfelejteni, újabb háborús katasztrófák követték a 90-es években.”
A Szabadkai Zsidó Hitközség felkérésére Bodzsoni István is szólt a résztvevőkhöz. Kiemelte, ha tanulni tudnánk a holokausztból és mindabból, ami ahhoz vezetett, akkor talán jobban megbecsülnénk a békét, a kölcsönös megértést, az életet és a Mindenható igéjét.
„A holokauszt vészjelző árnya még ma is közöttünk van és nem csak a zsidó népet veszélyezteti. Ahogyan a valamikori Szovjetunióban is emberek milliói tűntek el rövid idő alatt, úgy a nagy világégés után számos esetben lehettünk tanúi a kegyetlen népirtásoknak. Az életre való jog, a szabadságra, a nemzeti kultúrára, a nyelvre, hagyományokra, a vallásra, a nemzeti identitásra való jog eltiprásának tanúi.”
A Szabadkai Zsinagóga udvarán lévő holokauszt-emlékművet egyebek között Szabadka Város, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarország és Horvátország Szabadkai Főkonzulátusának, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselői koszorúzták meg.
