Újvidéken a hideg napok áldozataira emlékeztek
A visszafoglalt Bácskában 1942 januárjában a magyar katonai alakulatok etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 4000, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári személy esett áldozatul, de voltak közöttük magyarok is.
Az újvidéki megemlékezésen Miloš Vučević polgármester arról beszélt, hogy ilyen bűntettnek soha többé nem szabad megismétlődnie: „A civilizáció számára soha nem tapasztalt tömeggyilkosság történt. Ezért ez a januári elnémulás, a Duna jeges csendje és ez az emlékezés Újvidék legszomorúbb napjaira egy üzenet, hogy a történteket soha nem feledjük, és nem engedjük meg, hogy városunk történelmének egyetlen lapját is gyászszalag jelölje valaki gyűlölete miatt.”
A gonosz erők leginkább a semleges megfigyelőkből álló tömeg mellett tudnak nyugodtan tevékenykedni – mondta a megemlékezésen Isaac Aziel szerbiai főrabbi: „Azért jöttünk össze ezen az újvidéki iskolaórán, hogy emlékezzünk a leckére, amely soha nem zárul le. Nem azok a leckék közé tartozik, amelyekre azt mondhatjuk, megtanultuk és megjegyeztük. Az élet folyamatosan olyan helyzeteket teremt, amelyekkel vizsga elé állít bennünket, hogy ellenőrizze, jól megtanultuk-e azt a leckét.
A pravoszláv egyház nevében Irinej bácskai püspök emlékezett: „A 77 évvel ezelőtti események óta is folyamatosak az újvidéki razziához hasonló események történnek. Különböző formákban, de sajnos ugyanazzal a lényeggel. Ezért azt gondolom, imádkoznunk kell és megtenni minden tőlünk telhetőt, hogy nem ismétlődjön meg, de ugyanakkor a világban is, ahol élünk, szűnjenek meg.”
A megemlékezésen megkoszorúzták a razzia áldozatainak emlékművet. Újvidék polgárainak nevében Miloš Vučević polgármester, a tartományi kormány nevében pedig Igor Mirović elnök koszorúzott. A tartományi képviselőház küldöttsége Pásztor István házelnök vezetésével helyezte el a kegyelet virágait. Magyarország nevében Pintér Attila belgrádi nagykövet helyezett el koszorút. A zsidó hitközség, illetve a roma közösség képviselői szintén koszorúztak.
A Sajkás-vidéken elkövetett események felelőseit még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. A második világháború után pedig Budapest kiadta Jugoszláviának a fő vétkeseket, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
Az 1942-es hideg napok után 1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek áldozatául nem csak magyarok estek, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is.
Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, a történelmi megbékélés jegyében. A magyar államfő pedig korábban a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett büntetettekért.