2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz - ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet
A fórumot Orbán Viktor videóüzenete nyitotta meg. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez az év és a világjárvány valóban bebizonyította, hogy mi, magyarok összetartozunk. A világjárvány és a trianoni diktátum 100 éves évfordulójának összekapcsolódása arra emlékeztet minket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak mindennap velünk - mondta nyitóüzenetében Orbán Viktor. A magyar kormányfő szerint az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelen és a jövőhöz is köt bennünket.
„Ez a járvány próbatétel volt abból a szempontból is hogy mennyire igaz az a megnyugtató, őszinte és szívből jövő kívánságunk, hogy - bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták - mi, magyarok valójában mégis összetartozunk. Az év bebizonyította, hogy ez nem csak egy történeti, nem csak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság. Ez az év és a világjárvány valóban bebizonyította, hogy mi, magyarok összetartozunk.”
Semjén Zsolt, magyar miniszterelnök-helyettes az esemény megnyitóján hangsúlyozta, Magyarország tovább folytatja nemzetpolitikai tevékenységeit a határon túli területeken, és a következőkben is folytatódnak a gazdaságfejlesztési programok, valamint az oktatás, a sport és az egyéb területek támogatása. Mint mondta, ezek fognak hajszálgyökerekként szolgálni, melyekkel szeretnék átszőni a Kárpát-medencét.
Semjén Zsolt kiemelte, Magyarország nemzetpolitikája 4 alappilléren nyugszik. Ezek egyike a identitásfejlesztés, amely a külhoni magyarok identitásának megőrzését szolgálja. Olyan programok tartoznak ebbe, mint a Határtalanul, a Szülőföldön magyarul, vagy a Petőfi Sándor program. Semjén hozzátette, ezek költségvetési támogatása az elmúlt 10 évben megtízszereződött. Az identitásfejlesztés mellett fontos a gazdaságfejlesztés jelentősége is, ami nagy eredménye a nemzetpolitikának - tette hozzá.
„Pusztán önmagában az identitástámogatás nem tudja megőrizni a határon túli magyarságot a szülőföldjén, hogyha anyagilag nem tud megélni. Ezért értelmes és kulcsfontosságú dolog az egyébként soha nem látott összegű gazdaságfejlesztés biztosítása. A harmadik pillér pedig a határon túli magyar, etnikai alapú politikai pártok és szervezetek támogatása.”
Negyedik alappillérként a honosítást nevezte meg Semjén Zsolt, aki kiemelte, a honosítás több mint 1,1 millió nemzettársunknak tette lehetővé a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzését.
Előadásában Potápi Árpád János átfogóan mutatta be azokat a sikereket, amelyek a határon túli területeken és a diaszpórákban megvalósultak, mind a sport, a kultúra, a gazdaság vagy az oktatás szintjén. A magyar nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a 2021-es év a nemzeti újrakezdés éve lesz.
„Sok mindenről kell beszélni, amikor újrakezdésről beszélünk. Természetesen újra be kell indítanunk, illetve meg kell tartanunk és fel kell újra pörgetnünk itthon is a gazdaságot. Bőven lesz feladatunk Magyarországon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában ahhoz, hogy 2021 végén azt tudjuk mondani, hogy egy sikeres évet zártunk.”
Azt szeretnénk, hogy a 20., vesztes évszázadunk után a 21. század a magyarság számára egy dicsőséges, nyertes évszázad legyen - tette hozzá Potápi.
Identitásmegőrzés, szülőföldön való boldogulás, gazdaságfejlesztés, nyelvhasználat, művelődés és oktatás - egyebek mellett ezek a témái a XIX. Magyar Állandó Értekezletnek. A legtöbb területen ma már a modern kor elvárásainak kell megfelelni - nyilatkozta a Pannon RTV-nek Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, ezek a következő időszak feladatai.
„Figyelembe kell venni azt, hogy sajnos nincs több gyerekünk, mint amennyi volt, hanem kevesebb van. Mindent át kell alakítanunk, át kell gondolnunk úgy, hogy a magyar oktatás minőségében, vonzerejében megmaradjon. Ugyanez érvényes akár a művelődési életre vagy a sajtóra, ahol állandó változásoknak kell megfelelni. Ami az egzisztenciális kérdéseket illeti, ott nemcsak a gazdaságfejlesztés az, ami fontos, hanem az életminőségnek, az életkörülményeknek a javítása.”
A Magyar Állandó Értekezlet által 2011-ben rögzített közös célkitűzéseket az elmúlt tíz esztendőben együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársainkkal közösen valósítjuk meg - áll a MÁÉRT zárónyilatkozatában. Kiemelik, a magyar közösségek számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását szem előtt tartva az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban, a sportban és a médiában újjáépítettük a Kárpát-medencét. Hangsúlyozzák, Magyarország minden magyar közös hazája, ugyanakkor mindent megtesz a magyarság szülőföldön maradásáért és boldogulásáért, természeti kincseinek megőrzéséért. Minden magyar gyermek újabb őrhely, közös felelősségünk, hogy a családok biztonságban nevelhessék a jövő magyar nemzedékét - teszik hozzá. A szöveg szerint a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. Arra buzdítanak minden magyart a Kárpát-medencében, hogy magyar nemzetiségét és magyar anyanyelvét a jövőre több országban is esedékes népszámlálás során bátran és büszkén vallja meg.
A zárónyilatkozatot csatolmányban mellékeltük.
A koronavírus-járvány miatti új kihívásokról, a Vajdasági Magyar Szövetség választásokon elért sikeréről, a koalíciós megállapodásról, az eddig megvalósult projektekről és a jövőbeni tervekről beszélt a Magyar Állandó Értekezlet kapcsán a Pannon Televíziónak Pásztor István. A VMSZ elnökét Bíró Tamara kérdezte.
