Az el nem kötelezettek plenáris ülésének témái: energiaválság, járványhelyzet, atomfegyverek
A világban zajló folyamatok, energiaválság, járványhelyzet, atomfegyverek - számos kérdés felvetődött az el nem kötelezettek mozgalmának plenáris ülésén. Mások mellett Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, de más országok képviselői is beszéltek aktuálpolitikai kérdésekről, problémákról.
A konferencián az egyik kiemelt téma a járványhelyzet volt. António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára szerint rendkívül fontos szerep jut a járvány esetében az el nem kötelezett államok mozgalmának, amely javíthat a világban tapasztalható átoltottságon. „Én már régóta próbálom elérni azt, hogy legyen egy globális méretű oltási terv, azért, mert nem egyenletes az oltások eloszlása, emiatt pedig egyes országokban rendkívüli módon nő a halálozási arány. Azt szeretnénk, hogy az összes országban magas legyen az átoltottság.”
A rendezvényen az afrikai országok esetleges problémái is megfogalmazódtak. Ghána elnöke például a nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban szólalt fel. Nana Akufo-Addo, elnök, Ghána: „Ezen a konferencián fontos lenne beszélni arról, hogy a nagyhatalmak ne használjanak nukleáris fegyvereket, ne fegyverkezzenek, hogy ezzel is bizonyítsák azt, hogy nem tudják megtámadni egymást. Amennyiben békét akarunk, ezt meg kell lépniük. A nagyhatalmak 60 év után sem döntöttek arról, hogy nem fegyverkeznek, így nukleáris fenyegetettség áll előttünk.”
Az el nem kötelezettek mozgalma hajdanán azért jött létre, hogy összegyűjtse azokat az országokat, amelyek sem az amerikai, sem pedig az orosz tömbhöz nem tartoznak. Ezért volt érdekes az, hogy most először Oroszország megfigyelőként vett részt a konferencián. Szergej Lavrov, külügyminiszter, Oroszország: „Kedves kollégák, azt gondolom, hogy amikor az első találkozót tartották itt 1961-ben Belgrádban, egy fontos üzenet lett megfogalmazva a világ felé. Mégpedig az, hogy nincs alternatíva, folyamatosan azon kell dolgoznunk, hogy megoldjuk az előttünk álló kihívásokat, amelyek megjelennek. Nem szabad elfelejtenünk az ENSZ alapkoncepcióját, általánosságban a nemzetközi jog tiszteletben tartását. El kell kerülnünk a kettős mércét.”
A kétoldalú tárgyalásokon az államvezetőknek lehetőségük nyílik a négyszemközti egyeztetésre egy-egy téma kapcsán. Aleksandar Vučić szerb elnök például Ghána elnökével, vasárnap este pedig az orosz külügyminiszterrel is tárgyalt az országok közötti együttműködési lehetőségekről.
