Az Európai Parlament előző ciklusának eredményei
Úgy tartják, hogy az Európai Parlament az európai demokrácia középpontja. A képviselők megvitatják a javaslatokat és döntenek a jogszabályokról.
Emellett a parlamenti viták során áttekintik és formálják a nemzeti és a nemzetközi vezetők politikai céljait, megvizsgálnak problémás kérdéseket, felmérik az uniós fellépés szükségességét, és kezdeményezik egyes jogszabályok felülvizsgálatát vagy újak megalkotását. A képviselők értékelik az Európai Bizottság munkáját, nyomon követik, hogyan ültetik át a tagállamok a gyakorlatba az uniós szabályokat. A képviselők szükség esetén meg is vétózhatják az Európai Bizottság döntéseit.
De mik voltak az elmúlt időszak legfontosabb eredményei? Mivel foglalkozott a 2014 óta működő EP?
Az EU régóta vezetője a klímaváltozás elleni harcnak. Ennek bizonyítékaként az EP megszavazta a párizsi klímamegállapodást, aminek célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest "jóval" két Celsius-fok alatt maradjon. Emellett "törekedni kell arra", hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke: "Soha nem volt ilyen az éghajlatváltozás, mint most. Már bizonyos európai területeken is negatív hatása van a klímaváltozásnak. Ezért nagyon fontos a klímaváltozás elleni harc. A szegény országok a legsérülékenyebbek, és gyakran ezek is a felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Természeti katasztrófák következnek be, 3-szor annyi, mint a 60-as évek előtt."
És ha már a környezetvédelemnél tartunk: az EP 2020-tól minden olyan műanyagterméket betilt, ami mással is helyettesíthető. Vagyis hamarosan búcsút inthetünk a fültisztító pálcikáknak, az evőeszközöknek, a tányéroknak, a szívószálaknak, az italkeverő botocskáknak és a léggömbpálcikáknak.
Mark Demesmaeker, Európai Konzervatívok és Reformerek (Belgium): "A műanyaghulladék problémáját mostanáig olyan országokba szerveztük ki, mint Kína, ám Kína nemrég betiltotta az EU műanyaghulladékának importját. Ezért most lépnünk kell: innovációra és beruházásra van szükség."
A környezettudatossághoz tartozik a megújuló energiaforrások támogatása is. Megszavazták például, hogy 2030-ra az elfogyasztott energia 32 százalékának megújuló forrásból kell származnia.
Bas Eickhout, Zöldek (Hollandia): "Energiafelhasználás szempontjából sok háztartásnak hatékonyabbnak kell lennie. Szerintem ez előrelépés lesz. Ezt természetesen minden országnak magának kell majd megvalósítania. Azonban a még energiatakarékosabb házak jelentik majd a legnagyobb változást a hétköznapokban."
Nem csak a műanyagokkal, a roamingdíjakkal is szembeszállt az EU az előző ciklusban. Ennek a folyamatnak a végére is jártak: a fokozatos csökkentést követően ma már többletköltség nélkül telefonálhatnak a lakosok az Unió egész területén.
Viviane Reding, Európai Néppárt (Luxemburg): "A roamingdíjak eltörlése a polgárok szabadságának, az utazásnak, az otthonosságnak, az ingyenes határátlépésnek a visszaállítása, és hogy Európára mint otthonunkra tekinthessünk. Nem csak arra az országra, ahol élünk, hanem egész Európára. Ennek a szimbolikája igen jelentős."
Nem csak a telefonálás díját csökkentették, hanem az internetet is széles körben elérhetővé tették. A projekt neve Wifi4EU.
Carlos Zorrinho, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (Portugália): "Ez a lehetőség szélesebb körű hozzáférést biztosíthat a jövőhöz minden európainak – ingyenes, jó minőségű internet-hozzáférést."
Döntöttek a képviselők a családokat érintő kérdésekben is. A legfontosabb, hogy legkevesebb 10 napra emelték az apáknak járó szabadságot gyermekük születése esetén, vagy örökbefogadáskor.
És sorolhatnánk még az intézkedéseket. Az Európai Parlament oldalának összesítése kiemeli még a repülésbiztonság növelését, az online fizetés biztonságosabbá tételét, az Unión belüli bankközi díjak egységesítését, az adatvédelmi reformot, a vállalati adózás áttekinthetővé tételét, az EU-Japán kereskedelmi megállapodást, az audiovizuális média irányelvének frissítését, a szerzői jogok internetes védelmét és az autók szén-dioxid-kibocsátásának korlátozását.
De emlékezhetünk még az óraátállítás kérdésére, az Erasmus-program bővítésére, a munkavállalók mobilitásának növelésére, a határvédelem erősítésére.
Az Európai Parlamentnek botrányokkal, visszaélésekkel is szembe kellett néznie. Itt volt például a Panama-papírok ügye és az autógyártók károsanyag-kibocsátási csalása, a jól ismert Volkswagen-botrány. A Parlament ilyenkor különbizottságokat állít fel, amik a kérdést alaposan körbejárva megállapítják az érintettek felelősségét.
És persze ne feledkezzünk meg az olyan nagy témák kezeléséről, mint a Brexit vagy a
migráció. Ezek az ügyek várhatóan a következő összetételnek is sok munkát hoznak majd.
Évente egyszer az Unió helyzetéről szóló vitában a képviselők áttekintik a Bizottság előző tizenkét hónapban végzett munkáját, és megvitatják az Unió előtt álló kihívásokat. Ilyenkor a bizottság elnöke is felszólal a parlamentben.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke: "Tovább kell építeni a még egységesebb Európát. Európa exportálhatja a stabilitását, ahogy tettük ezt az Unió bővítésével is. Ezek a bővítések sikernek számítanak. Sikerült a földrajzot és a történelmet kiegyenlíteni Európában. További erőfeszítésekre is szükség van."
A képviselők mindezek mellett figyelemmel kísérik, hogyan tárgyalja a Bizottság a nemzetközi szerződéseket, kezelik az állampolgárok petícióit, és ha úgy adódik, a plenáris üléseken viták, szóbeli kérdések és állásfoglalások formájában állnak ki az emberek érdekei mellett. Vagyis, egyáltalán nem mindegy, kik képviselnek minket az Európai Parlament soraiban.
