„Az unió bővítésében Szerbia a kulcsország”
Az európai bizottsági pozíciók szétosztása alapján megállapítható, hogy a visegrádi négyek ereje megnőtt - jelentette ki Orbán Viktor a csúcstalálkozón. A magyar miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a V4-ek két európai bizottsági alelnököt is adhatnak, továbbá biztosjelölt lett Trócsányi László. A találkozón részt vett Ana Brnabić is. A szerb miniszterelnök kitért a Belgrád-Pristina párbeszéd jelentőségére. Elmondta, annak folytatása döntő jelentőségű Szerbia uniós csatlakozása szempontjából.
A magyar miniszterelnök az unió bővítéséről szólva úgy fogalmazott: ha az EU nem aludt volna el, és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában. Magyarországon még sokan vannak, akik emlékeznek arra a Szerbiára, ami Magyarország előtt járt, ahol fejlettebb volt az élet, jobban éltek az emberek, gazdagabbak voltak. Szerbiáról most van egy képünk, de emlékszünk rá, milyen volt, és tudjuk, hogy milyen lehet újra - fogalmazott Orbán Viktor. „Ha van valaki, aki pozitív elfogult a szerbek iránt, aki beléjük látja azt, amire képesek lesznek, azok pont mi vagyunk, magyarok. A szomszédok, akik ezt láttuk, akik azt kívántuk magunknak, hogy bárcsak olyan országban élhetnénk, mint amilyen a magyar hátártól délre Szerbia, illetve Jugoszlávia volt abban az időben. Ha pedig valaki fel tud menni egyszer egy hegycsúcsra, akkor fel tud menni másodszor is, illetve harmadszor is, tehát nekem nincs kétségem afelől, hogy Szerbia nagy erőkkel járul majd hozzá az Európai Unió gazdasági teljesítményéhez” - mondta a magyar miniszterelnök.
Persze nemcsak Szerbiáról van szó, de a bővítésben Szerbia a kulcsország - tette hozzá Orbán Viktor. Elmondta, Szerbia a legnagyobb ország, a legnagyobb hadsereggel rendelkezik, a legnagyobb népességgel és a legnagyobb gazdasággal a Nyugat-Balkánon. Ennek a régiónak a biztonsága pedig Európa biztonsága is - ezt már Andrej Babiš cseh miniszterelnök hangsúlyozta. Szerinte a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szintén a Nyugat-Balkán integrációjának fontosságát emelte ki. Szavai szerint ez alkalmat adna a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztések lehetőségeire. A konkrét cél, hogy Szerbia és Montenegró is mielőbb eljusson az EU ajtajáig - fogalmazott Ana Brnabić Prágában. Szerbia miniszterelnöke azt mondta: hogy ez 2025-ben történik-e meg, vagy később, a Szerbiában zajló reformoktól is függ. „Az Európai Unió tagországainak sokkal nyilvánvalóbb jelét kell mutatniuk Szerbia és az egész régió felé, hogy a bővítés valóban napirenden van. Nem mehetünk tovább úgy, hogy egy fejezet, két fejezet, ha már készen állunk egyszerre több fejezetre is, és a reformok is léteznek. Teljesen nyilvánvalóan kell egy világosabb hozzáállás, hogy az EU-nak valóban szándékában áll belátható időn belül, tehát 2025-ig új tagokat felvenni” - hangsúlyozta a szerb miniszterelnök Prágában.
A találkozón a nyugat-balkáni országok vezetői között ott volt Edi Rama albán kormányfő is. Priština delegációját is meghívták, ám Ramush Haradinaj koszovói kormányfő azt írta Twitter-üzenetében, hogy levelet küldött a cseh miniszterelnöknek, amelyben megköszönte a meghívást, és azt írta, nem tud részt venni a csúcson. A találkozó végén a V4-ek és a nyugat-balkáni országok kormányfői deklarációt írtak alá arról, hogy maradéktalanul és fenntartások nélkül támogatják a nyugat-balkáni államok mielőbbi EU-integrációját.
