Bizalmatlansági szavazás dönt Theresa May sorsáról

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt, a legnagyobb brit ellenzéki erő jelenlegi vezetője a kedd esti voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. A szavazás kimenetelétől függ, hogy May maradhat-e kormányfői posztján, új kormányt kell alakítani, vagy példátlan módon előrehozott parlamenti választások kiírására kerül sor.

Theresa May már Corbyn bejelentése előtt közölte, hogy tekintettel a brexit-megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház egyszerű többséggel megszavazza, akkor a Konzervatív Pártnak 14 napja van arra, hogy egy működőképes kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson. Ha ez megtörténik, újabb bizalmi szavazást kell tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, rendkívüli parlamenti választásokat kell kiírni.

Foto: Tanjug/House of Commons/PA via AP

Ez azonban felülírná a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben lenne esedékes.

Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van. Ha a kormány nem kívánja folytatni a brexit-folyamatot visszavonhatja az erről szóló határozatot és újabb népszavazást írhat ki az EU-tagságról. A másik lehetséges alternatíva az lenne, hogy az Egyesült Királyság márciusban megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, annak ellenére, hogy a brit választók nem erre voksoltak a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson, ami beláthatatlan kereskedelmi, pénzügyi és politikai következményekkel bírna.