Bosnyák-horvát-szerb hármastalálkozó Mostarban

A Bosznia-Hercegovinában megrendezett eseményen a háromtagú boszniai államelnökség tagjai, valamint a szerb és a horvát államfő vett részt. Főként gazdasági kérdésekről, a kereskedelmi áruforgalom növekedéséről, az infrastruktúra fejlesztéséről, a határvitákról, valamint az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési stratégiájáról tárgyaltak.
Az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, ugyanis ha béke és stabilitás uralkodik a régióban, akkor a gazdaság is gyorsabban tud fejlődni - mondta Aleksandar Vučić Mostarban. Megismételte korábban már kifejtett elképzelését, amely szerint a nyugat-balkáni országoknak közös piacot kellene létrehozniuk. Mint mondta: a vámok és az adók egységesítésére lenne szükség, valamint egységes piac létrehozására, hogy a befektetők az összes érintett országban hasonló feltételekkel találkozzanak, és a határokon ne kelljen a teherautóknak 20-22 órát várakozniuk. A szerb államfő kiemelte az import és az export is komoly növekedésnek indult a szomszédos államokat tekintve.

Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Szerbia 2017-ben Horvátországgal az árucsere-forgalmát 14,2 százalékkal növelte. A forgalom elérte az egymilliárd-huszonhétmillió eurót. Bosznia-Hercegovinával, 2016-hoz képest 13,1 százalékkal növeltük. Egymilliárd-hétmillió euró az árucsere-forgalom Bosznia-Hercegovinával.”

Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja szerint elsősorban azokat a gondokat kell megoldani, amelyek mindhárom országot érintik, ezek közül pedig a legfontosabb a fiatalok elvándorlása.

Bakir Izetbegović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja: „Amihez én ragaszkodtam, az az Európai Unió hat fontos, vezető kezdeményezése: a megbékélés, a lobbanékony retorika leállítása, a reformok, az infrastruktúra és a digitalizáció kiépítése, a nemzeti együttműködés a biztonsági kérdést illetően. Úgy vélem, ebben a stratégiában található az orvosság azokra a problémákra, amelyek Bosznia-Hercegovinában és a három országban vannak.”

Mladen Ivanić, a boszniai államelnökség szerb tagja kiemelte, a három ország jó kapcsolata megkönnyíti a Bosznia-Hercegovinán belüli viszonyokat is. „Több közös is van bennünk, mint az infrastruktúra, a jó gazdasági kapcsolatok. Az egymás közötti kereskedelem növekszik, különösen Bosznia-Hercegovináé Szerbiával és Horvátországgal.”

Amikor az egymás közötti kereskedelmet nézzük, jó mutatókat látunk - emelte ki Dragan Čović. A háromtagú boszniai államelnökség horvát soros elnöke hozzátette, a három ország vezetőinek tárgyalásaira azért van szükség, hogy a térséget érintő kérdéseket minél problémamentesebben lehessen megoldani, és az európai integráció érdekében mélyüljenek és javuljanak a kapcsolatok.

Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő kijelentette, hasznos volt a háromoldalú találkozó, mert a nyitott kérdések mellett számos együttműködési lehetőséget is érintettek. A határszakaszok kérdéséről is beszélt.

Kolinda Grabar-Kitarović, államfő, Horvátország: „Szerbiával megbeszéltük, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytatunk a következő két évben, amennyiben ez nem sikerül, amennyiben nem találunk megoldást, egy nemzetközi igazságügyi szervhez fordulunk. Ami a Bosznia-Hercegovinával való közös határszakaszt illeti, 1999-ben alá lett írva egy egyezmény, amelyet nem ratifikáltak, azonban egy átmeneti végrehajtási folyamatban van, tehát alkalmaztuk, de úgy vélem folytatni kell a párbeszédet a határról egy vegyesbizottságon keresztül.”

A horvát államfő hozzátette, Zágráb támogatja Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását, valamint mindhárom ország alkotmányosságát, ahogy az EU felé vezető útjukat is.