Dačić: új életet kellene lehelni az uniós bővítési politikába

A miniszteri panelbeszélgetésen részt vett Ivica Dačić szerb külügyminiszter is, aki szerint új életet kellene lehelni az uniós bővítési politikába. A rendezvényen a szerb külügyminiszter mellett, az albán, az észak-macedón és a magyar diplomácia vezetője tartott előadást.

Az Európai Unió belső válsággal küzd, változáson megy keresztül, de nem szabad megfeledkeznie arról, hogy milyen ígéretet tett a nyugat-balkáni országok számára – emelte ki beszédében Ivica Dačić szerb külügyminiszter. Mint mondta: a már felállított elvárások mentén kellene dönteni az országok uniós felvételéről, ezek az elvárások azonban folyamatosan változnak. Érezhető a bővítési fáradtság az EU-ban, és míg az uniós országok azon töprengnek, az új tagok hozzájárulnának-e az Európai Unió erősödéséhez, a csatlakozásra váró országok már azon gondolkodnak, van-e értelme összehangolni a politikát az unióéval, ha nincs előrelépés, és a haladás nem függ a már korábban felállított kritériumoktól.

Ivica Dačić, külügyminiszter, Szerbia: „Azt várjuk, hogy ezt a kifejezést használjam, hogy az Európai Unió úgy szeressen bennünket, ahogy mi szeretjük őt. Vagyis, nincs olyan európai térség, amely jobban szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, és ahol az Európai Uniót jobban támogatják, mint a Nyugat-Balkánon. Sajnos azonban különbözőféle mozgó célpontokkal kellett szembenéznünk, vagyis újabb feltételek folyamatosan felmerülésével.”

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy amióta létezik az Európai Unió, soha ilyen hosszú időszak még nem telt el úgy, hogy nem vettek fel egyetlen tagállamot sem. Pedig – magyarázta Szijjártó Péter – minél több tagja van, annál erősebb az Európai Unió, és minél kevesebb tagja van, annál gyengébb. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki ellenzi az uniós bővítést, az gyengíti az Európai Uniót – húzta alá.

„Manapság azok az országok, amelyek a gyors bővítés folyamata mellett állnak, nincsenek többségben az Európai Unióban. Habár tisztában kell lennünk azzal, hogy jelenleg az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint amennyire a Nyugat-Balkánnak szüksége lenne az Európai Unióra.”

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az EU-bővítés nemzetbiztonsági kérdés is Magyarország számára, mert a nemzetközi közösségnek eddig nem sikerült megoldania a migráció kérdését, és fennáll a veszélye annak, hogy további tömeges illegális bevándorlásra lehet számítani, és ismét a nyugat-balkáni útvonal lehet a legnépszerűbb, sikeres együttműködés híján pedig az Európai Unió egyedül nem tudja majd kezelni a helyzetet. Amennyiben a Nyugat-Balkán országai nem segítek az EU-nak az illegális migráció megállításában, nehéz napok várnak az EU-ra.