Deli: Szerbia jobb jelentést érdemel!
A dokumentumban nehezményezték, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókhoz. A Pristinával való viszony kapcsán pedig ezúttal már a "kölcsönös elismerés" megnevezést használták, mely korábban nem szerepelt hivatalos uniós dokumentumban. A Fidesz delegációja a dokumentum ellen szavazott.
Szigorú a Szerbiáról szóló uniós országjelentés. Most is kifogásokat hoz fel - a jogállamiság és a sajtószabadság hiányát, a koszovói helyzet rendezetlenségét. A Pristinával való kapcsolat tekintetében ráadásul eddig nem tapasztalt, egyértelmű elvárást fogalmaztak meg az uniós politikusok. Eszerint Szerbiától és Koszovótól egy olyan, jogilag kötelező érvényű megállapodás aláírását várják el, mely a kapcsolatokat a kölcsönös elismerésre alapozva rendezné.
Vladimír Bilčík, az Európai Unió szerbiai jelentéstevője: "Úgy gondolom, mindenki számára világosak a párbeszéddel kapcsolatos realitások, a párbeszéd az egyetlen út az egyezséghez, az egyetlen módja a kölcsönös megállapodásnak, ami rendezni tudja a viszonyt Belgrád és Pristina között. Ez van a jelentésben, és ezt az álláspontot támogatta eddig is a parlament, a jövőben is ezt fogja. És igen, a "kölcsönös elismerés" szerepel a dokumentumban. De ezt nem a parlamentnek kell eldöntenie, ezzel a szerbiai polgároknak is tisztában kell lenniük."
Emellett a jelentésben fontos kitétel az is, hogy Szerbiától, mint uniós tagjelölttől elvárják az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókhoz való csatlakozást. Ezt Belgrád a háború kitörése óta nem hajlandó megtenni, elsősorban saját energiabiztonságának fenntartása érdekében, mely óriási mértékben függ az oroszoktól.
Jadranka Joksimović, Szerbia európai integrációért felelős minisztere: "Az ENSZ Közgyűlésében Szerbia igennel szavazott Oroszország kizárására az Emberi Jogi Tanácsából, és más testületekben is ezt az álláspontot képviseltük, ekörül nincs kétség. Ami azonban a megszorításokat, a szankciókat illeti, az Szerbia számára nagy kihívást jelent több szempontból is. Erről már sokat beszéltünk, és úgy vélem, a polgárok meg is értették, miről van szó."
Szerbia jobb jelentést érdemel, emelte ki a Pannon RTV-nek adott interjúban Deli Andor, európai parlamenti képviselő. Mint fogalmazott, a mostani dokumentum nem szolgálja azt, hogy Szerbia erősítse partneri viszonyát az európai intézményekkel, és a tagság elérését sem. Ezért a Fidesz delegációja, a VMSZ-szel is egyeztetve, a dokumentum ellen szavazott.
Deli Andor, a Fidesz-KDNP VMSZ-es EP-képviselője: "Az Európai Parlament határozatai politikai állásfoglalást jelentenek, és megvan természetesen a megfelelő fajsúlyuk és hatásuk. Emiatt is döntöttünk úgy, hogy ellene szavazunk, ugyanis nem szeretnénk azt, hogy egy ilyen fajta szöveg gyengítse Szerbia tagsági pozícióit."
Szerbia 2009-ben nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, tagjelölti státust 2012-ben kapott. Az elmúlt 10 évben azonban rendkívül lassan haladt a folyamat. Ráadásul előbb a koronavírus, most pedig az orosz-ukrán háború szorította ki a prioritások közül a Nyugat-Balkán integrációját. A jelentésről egyébként az Európai Parlament július elején szavaz.
