Dr. Pásztor Bálint: A kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt
A szerb nyelv közéletben történő használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvényről vitáznak a belgrádi parlamentben a köztársasági képviselők. Az előterjesztő szerint fontos, hogy Szerbia a szerb történelmi és kulturális értékeket a 21. században is megőrizze. A Vajdasági Magyar Szövetség három módosító indítványt nyújtott be a javaslatra.
A köztársasági, a tartományi és önkormányzati szervek, a közvállalatok és közszolgálatok számára eddig is kötelező volt Szerbiában a cirill írásmód használata. Az új törvényjavaslat szerint a jövőben azoknak a gazdasági társaságoknak és más szervezeteknek is az lesz, amelyek többségi tulajdonosa az állam – mondta Maja Gojković a parlament mai ülésén. Szerbia művelődési minisztere kiemelte: „A javaslat, hogy a szerb nyelv és a cirill írásmód, mint nemzeti írásmód használata a felsorolt alanyok esetében az ügyvitel, a cégnév, a név, a székhely kiírásánál, a tevékenység meghatározásánál, az áruk és szolgáltatások nevének feltüntetésekor, a használati utasítások, a termékek és szolgáltatások, a jótállási feltételek, az ajánlatok leírásánál, valamint a számlák és az igazolások esetében lesz kötelező.”
A szerb népnek joga van a nyelvét és az írásmódját úgy használni, ahogy csak akarja, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt - mondta felszólalásában Dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség három módosítási indítványt nyújtott be a javaslatra.
„Fontosnak tartottuk, hogy már a törvényjavaslat első bekezdésében szerepeljen, hogy az egész, amit ez a törvény szabályozni fog nincs hatással a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatára és íráshasználatára. Amint már mondtam, ez magából az alkotmányból ered, a nemzeti kisebbségek jogait biztosító törvényből és a hivatalos nyelv- és írásmód használatról szóló törvényből.”
A második indítvány arra vonatkozik, hogy az esetleges adókedvezményeket ne csak a cirill írásmódot használó cégek vehessék igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is, a harmadik pedig azt teszi lehetővé, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű lehessen.
