Elfogadta az EP a bővítési határozatot - Szerbiának csatlakoznia kellene a Moszkva elleni szankciókhoz
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye szerint a vitára bocsátott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos a nyugat-balkáni országok csatlakozási eljárásával kapcsolatban kijelentette: az Európai Unió elkötelezett a régió integrációja mellett, különösen egy olyan időszakban, amikor háború sújtja az egyik szomszédos országot. „Nem kellenek további új módszerek, eljárások. Egyszerűen politikai akaratra van szükség mind az EU, mind az érintett országok részéről. A bővítés geopolitikai prioritás valamennyiünk és szövetségeseink számára is. Reformok kellenek tehát, a biztonság, a szabadság garantálása, ez viszont a mi dolgunk, hogy ezeket megteremtsük.”
Deli Andor, a Fidesz vajdasági származású EP-képviselője kijelentette: a vitára bocsátott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát. Az új bővítési stratégiáról szóló jelentéséből az is kiderül, hogy Szerbia csatlakozásának egyik kulcseleme az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése.
„Abban az esetben, ha Szerbia nem csatlakozna az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókhoz, akkor kerüljön felfüggesztésre az uniós pénzek kifizetése Szerbia irányába. Azt hiszem, hogy ez a fajta hozzáállás nem egy jó irány. Nem lehet feltételrendszerekben, kondicionalitásokban kommunikálni olyan tagjelölt országokkal, akik valójában nem is tudják, hogy mikor válnak az Európai Unió tagjává.”
A Fidesz EP-képviselője leszögezte, elérkezett az ideje az uniós bővítési folyamat felgyorsításának. A jelenlegi geopolitikai és biztonságpolitikai helyzet is azt kívánná, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb teljes jogú uniós tagállamokká váljanak - tette hozzá Deli.
Az Európai Parlament ma többségi szavazattal elfogadta az EU-bővítésről szóló határozatot, amely megállapítja, hogy a bővítés az EU leghatékonyabb külpolitikája, a folyamat befektetés a kontinens jólétébe, Szerbia pedig össze kell hangolja külpolitikáját az EU-val. A határozatot az EP plenáris ülésén 502 igen szavazattal fogadták el. 75 képviselő nemmel szavazott, 61-en pedig tartózkodtak. A határozat Szerbiáról szóló része felszólítja az országot, hogy járuljon hozzá az Unió külpolitikájához, és vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben. Az elfogadott módosítás a Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás felülvizsgálatát irányozza elő.
