Elutasította a brit alsóház a Brexit-megállapodást
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást. A brit EU-tagság rendezett megszüntetésének részleteiről kötött megállapodást több mint ötszáz tárgyalási nap után, tavaly novemberben írták alá az EU-tagállamok vezetői. A brit alsóházban tegnap az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis a testület 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást. A szakértők szerint ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.
A legrosszabb esetben az úgynevezett no-deal brexit következhet be, vagyis egyezség nélkül távozik London az EU-ból. Az Egyesült Királyság és az EU azonban olyan szoros a kapcsolatot ápol, hogy a hirtelen szakítás egyebek mellett a kereskedelemben, a közlekedésben és a pénzügyi szektorban is visszafordíthatatlan károkat okozna.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte, az EU nem akar rendezetlen Brexitet, de kedd este megnőtt ennek a kockázata. Az Európai Bizottság mindazonáltal folytatja a felkészülést a brit kilépésre. Azt is hangsúlyozta, hogy a decemberben elfogadott brit kiválási megállapodás tisztességes kompromisszum és a lehető legjobb ajánlat az unió részéről, amely a körülményekhez képest a leginkább csökkenti a Brexit által az európai polgárok és vállalkozások számára okozott károkat.
Foto: Tanjug/House of Commons via AP/Mark Duffy
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt - a legnagyobb brit ellenzéki erő - jelenlegi vezetője a kedd esti voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. Theresa May már Corbyn bejelentése előtt közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kormány továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát, ezért tárgyalási és szavazási időt biztosít a bizalmatlansági indítványnak, ha azt a Munkáspárt vagy bármely más ellenzéki erő beterjeszti.
Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház egyszerű többséggel megszavazza, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak 14 napja van arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és ekkor újabb bizalmi szavazást kell tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.
Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen.