Feszült a koszovói helyzet - mi a megoldás, ha egyik fél sem akar engedni?

Napról napra, sőt óráról órára változnak a hírek Koszovóval kapcsolatban, ahol a bejelentések szerint a jövő hétfőtől büntetnék azokat az autósokat, akik nem cserélték le a korábban Szerbiában kiadott rendszámtábláikat koszovóira. De lehet, hogy mégsem büntetnek négy nap múlva, csak később, és egyébként is, mennyiben befolyásolják a szerb-koszovói kapcsolatokat éppen a rendszámtáblák?

Koszovóban egyre feszültebb a helyzet, és senki nem látja, mi lehetne a megoldás, hiszen úgy tűnik, egyik fél sem akar engedni. A pristinai vezetés minden területen saját fennhatóságát akarja érvényesíteni, ami nem meglepő, szerintük ugyanis Koszovó független állam, amelynek saját kormánya van, az ott élők mind koszovói állampolgárok, és a koszovói törvényeket kell betartaniuk. Szerbia viszont nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ahogyan a Koszovóban élő szerbek sem, és a belgrádi kormány intézkedéseit tartják magukra érvényesnek. Emiatt az elmúlt tíz évben nem történt előrelépés, legfeljebb helyben toporgás, a mostani feszült helyzet pedig akár visszalépésként is értelmezhető.

Lemondott négy észak-koszovói szerb önkormányzat vezetése. Kiléptek bírók, ügyészek és közhivatalnokok is, valamint rendőrök mondtak fel.

Az évek, évtizedek óta tartó vitát szándékoztak megoldani 2013-ban brüsszeli közvetítéssel, de ez az akkori diplomatáknak sem sikerült. Most elkészült egy francia-német javaslat, amelyet a nemzetközi közösség megváltó intézkedésként fogadott, ám Szerbia például azonnal elutasítóan állt hozzá, mert - az indoklás szerint – a megoldás eleve abból indul ki, hogy Koszovó független.
 
Ivica Dačić, külügyminiszter, Szerbia: „Minden olyan új javaslat, amely abból indul ki, hogy a politikai megoldás már megvan, és Szerbiának csak le kell nyelnie ezt a békát – és az a kérdés csak, hogy helyi vagy teljes érzéstelenítéssel akarnak becsapni, hogy mi ezt lenyeljük, és azt mondják, hogy nem kell formálisan elismernetek őket, de engedjétek a csatlakozásukat az ENSZ-hez és más szervezetekhez -, téves alapfeltevésből indul. Abból, hogy a szerbek már ezt elfogadták. A szerbek viszont ezt nem fogadták el. Miért van nagyobb joguk az albánoknak arra, hogy kikiáltsák az albán nemzeti kisebbség saját államát, mint egy nemzetnek arra, hogy védje a saját területi egységét a saját, nemzetközileg elismert államának a területén?”

Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyes szakértők szerint nem véletlenül tart ki álláspontja mellett, és nem enged még az Európai Uniónak sem. Elemzők szerint mivel Oroszország most az ukrajnai háborúval van elfoglalva, nincs ideje Szerbiát támogatni a nemzetközi szervezetekben, így most jött el az alkalom arra, hogy Pristina komolyabb lépéseket tegyen. Emellett arra is számít a koszovói kormányfő, hogy sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem szeretne még egy háborút Európa területén, így mindent elfogad, csak azért, hogy ne kerüljön sor fegyveres konfliktusra a Nyugat-Balkánon is. Aleksandar Vučić szerb elnök is úgy látja, hogy míg a szerbeket folyamatosan megróják, addig Koszovó voltaképpen azt tesz, amit csak akar, a célja pedig a szerb nép elűzése Koszovóról.
 
Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Nehéz észszerű javaslatot találni, amikor tudjuk, hogy ki a hibás, tudjuk, hogy Kurti az, de azt is tudjuk, hogy nagyon-nagyon erős országok védelmét élvezi, amelyek azt mondják neki: „te csak mondd a magadét”. Mit tehet ilyenkor Borrell, vagy mit tehet bármelyikük? Kurti bármit megtehet, szó szerint bármit megtehet, Németország és Nagy-Britannia mindig támogatni fogja.”

A rendszámtáblák elleni tiltakozásként, de voltaképpen a Szerbia és Koszovó közötti helyzet évek óta tartó rendezetlensége miatt lemondott négy észak-koszovói szerb önkormányzat vezetése, ezért ezeken a helyeken előrehozott polgármesterválasztást tartanak december 18-án. De felmondott mintegy 600 rendőr, kiléptek bírók, ügyészek és közhivatalnokok is. Később bejelentették, hogy nem mondtak fel, csak felfüggesztették a munkát mindaddig, amíg Koszovó nem teljesíti a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, ám Albin Kurti koszovói miniszterelnök erre úgy reagált: ő nem vár senkire, a megüresedett helyeket feltölti. Annak a tíz szerb parlamenti képviselőnek a helyére pedig, aki a Szerb Lista színeiben került be a parlamentbe, de az észak-koszovói szerbek iránti szolidaritásból lemondott mandátumáról, máris találtak másik tíz szerb politikust. Albin Kurti azt mondta, nem maradhat vákuum az intézményekben, ha a szerbek nem hajlandók részt venni a munkában, lesz helyettük más.
 
Albin Kurti, miniszterelnök, Koszovó: „Én egy értékekre koncentráló megállapodást várok. Ebben pedig az EU megkerülhetetlen. Nem köthetünk megállapodást Szerbiával az Európai Unió és az Egyesült Államok szervezése és közvetítése nélkül, de az EU-s perspektíva szem előtt tartása nélkül sem.”
 
A Szerbia és Koszovó közötti helyzetre természetesen reagált Brüsszel is, de most sem állt elő konkrét javaslattal, csak a feleket kérte higgadtságra, és azzal biztatta őket, hogy a nyugat-balkáni országoknak az Európai Unióban van a helyük.

Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Európai Unió: „Azt mondhatom, hogy 2013 óta az elmúlt tíz év legkomolyabb válságával nézünk szembe, és mindkét félnek, mindkét félnek azonnali készséget kell mutatnia arra, hogy megtalálja a feszültségek csökkentésének a módját. Nem elfogadható, hogy bármelyik fél megszegje vagy semmibe vegye a párbeszédben elért kötelezettségeit.”
 
Peter Stano, szóvivő, Európai Unió: „Az elmúlt napokban nagyon veszélyes eszkalációnak és fejleményeknek lehettünk a tanúi, amelyek évek nehéz munkáját és eredményeit veszélyeztetik. És ennek nemcsak Szerbiára és Koszovóra lesz, nemcsak Szerbiára és Koszovóra nézve lehet következménye, hanem a teljes térségre. Ezért mindkét féltől azt kérjük, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket, találjanak európai megoldást.”
 
Közben a szerb és a koszovói sajtóban is megjelentek olyan megoldási javaslatok, amelyek legalább enyhíthetnék a feszültségeket. Nyugalomra pedig szükség lenne, mert ha júliusban már az barikádállítást idézett elő, hogy bejelentették, le kell cserélni a rendszámtáblákat, a 150 eurós pénzbüntetések kirovása, valamint későbbiekben a jármű lefoglalása még erősebb indulatokat válthat ki, egy újabb háborút pedig senki nem szeretne. Koszovón kívül mindenki megoldást sürget még november 21-e előtt.

Az Albanian Post értesülése szerint a koszovói fél ráállt arra, hogy legalább még egy hónappal elhalassza a büntetések megkezdését. Az állítást eddig senki nem erősítette meg. Egyébként éppen az Albanian Post volt az is, amely elsőként közölt részleteket az úgynevezett francia-német megállapodási tervről. Eszerint a két fél hajlandó folytatni a tárgyalásokat bizonyos feltételek mellett, például ha aktívan kezdenek megint beszélni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének megalakításáról, vagy ha a rendszámtáblákról szóló rendelkezést a pristinai kormány módosítja. Ezt a sajtóhírt sem erősítették meg. Hogy mi az igazság, és lesz a megoldás, november 21-ig mindenképpen kiderül, de hogy tartósan és véglegesen mikor zárulhat le Szerbia és Koszovó vitája, azt– ahogy valamelyik politikus fogalmazott – még Nostradamus sem tudná megjósolni.