Fidesz-KDNP: Magyar szempontból nem túl bizalomkeltő az Európai Bizottság javaslata
A mai napon az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bemutatta a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásra vonatkozó uniós javaslatokat. Az Európai Bizottság csomagja a korábban már tárgyalt, de még jóvá nem hagyott többéves pénzügyi kerettervet (MFF) és az új Helyreállítási Eszközt tartalmazza. A Helyreállítási Eszköz mérete a javaslat szerint 750 milliárd euró lenne, a többéves pénzügyi kerettervben pedig 1100 milliárd eurót osztanának el hét évre.
Deutsch Tamás megjegyezte, az új Helyreállítási Eszköz 750 milliárd eurós forrását az Európai Bizottság hosszú lejáratú hitelek felvételével fogja előteremteni. A hitelt a tagországok fogják 30 év alatt visszafizetni, a többéves uniós keretköltségvetéshez történő befizetéseik arányában.
Magyarországnak az 1 %-os befizetési arányával a 750 milliárdos tartozás 1 %-át, 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie. Ehhez az adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna Magyarország.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP delegációvezetője elmondta: siker, hogy a javaslat szerint az új Helyreállítási Eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, és ezáltal nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hoznák létre. Ezek a fejlesztési programok már többszörösen bizonyították hasznosságukat. A többéves pénzügyi kerettervvel kapcsolatban a tagországok kétharmada, köztük Magyarország által megfogalmazott korábbi kritikák az előző javaslatokhoz képest szinte változatlan új előterjesztés kapcsán is megalapozottak.
Győri Enikő, az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának tagjaként hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években kiemelkedő gazdasági sikert ért el, és a járvány kezelésében is élen jár. Ennek köszönhetően a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, mint az uniós átlag. Indokolatlan lenne ugyanakkor, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesülhetnének kellő mértékben a forrásokból, mert egyrészt sikeresen kezelték a járványt, másrészt fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. A válság valamennyi országot sújtotta; fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mellett részesüljenek, legyenek az eurózónához tartozó, vagy azon kívüli tagállamok. "Az nem fordulhat elő, hogy a szegényebb tagállamok finanszírozzák a gazdagabbakat"– emelte ki.
Deutsch Tamás az EP Költségvetési- és Regionális Fejlesztési Bizottságainak tagjaként a Helyreállítási Eszköz kohéziós politikát támogató forrásai kapcsán kiemelte: a kohéziós politikához hasonlóan minden tagállam részesülni fog ezekből, és a korábban bevezetett rugalmas végrehajtási szabályok lesznek érvényesek. Ugyanakkor itt is fontos, hogy a források elosztásánál figyelemmel kell lenni a tagállamok közti gazdasági fejlettségbeli különbségekre, valamint a válság által érintett gazdasági szektorok állapotára. A felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása a kohéziós politikán keresztül kulcsfontosságú lesz a válságot követően.
Hidvéghi Balázs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja elmondta: a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére vonatkozóan Magyarország álláspontja változatlan: azt reálértéken a jelenlegi szinten kell tartani. Az új KAP jóval magasabb környezeti elvárásai komoly többletterhet jelenthetnek a gazdálkodók számára, melyet a múlt héten megjelent két stratégiában - A termőföldtől az asztalig, illetve A biodiverzitás stratégiában - foglalt bizottsági célkitűzések csak fokoznak. A stratégiákban megjelent célszámok jelenleg kivitelezhetetlennek tűnnek; veszélyeztetik a biztonságos élelmiszer-ellátást, és az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedéséhez vezethetnek.
