Hogyan tovább, Kárpát-medence?

Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, nehéz idők előtt áll mindenki. A migráció, az orosz-ukrán háború hatásai és a szankciók miatti nyomásgyakorlás komoly kihívások elé állítja Szerbiát - mondta Pásztor.

Kárpátalján évek óta gond van a kisebbségek helyzetével. Több törvény is korlátozta a jogaikat - mondta a panelbeszélgetésen Bocskor Andrea. Az ukrajnai származású EP-képviselő szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta nem is lehet beszélni a kisebbségi jogokról az országokban. A kárpátaljai magyarság két kihívás előtt áll, ezek pedig a létbiztonság és az identitás kérdése. Azt kell elérni, hogy a háború végeztével Kárpátalja olyan hely legyen, ahova visszatérhetnek az emberek - tette hozzá.

Romániában négy választás is várható a következő időszakban. Az ottani magyar pártok most azon dolgoznak, hogy minél jobb eredményt tudjanak ott elérni - mondta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki szerint katasztrofálisak a népszámlálási eredmények. 30 év alatt 1,7 millióról 1 millióra csökkent a magyarok száma Romániában.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt vezetője a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: az MPP, az Erdélyi Magyar Néppárttal fúzióra törekszik. Mezei szerint fontos elgondolkodni azon, hogy a magyarságnak most jó-e. Ha igen, akkor tovább kell folytatni, ha nem, akkor változtatni kell. Mint fogalmazott: Erdélyben nem látja, hogy 4 évre célokat tűznek ki a politikusok.

Tánczos Barna miniszter az RMDSZ képviseletében elmondta, az elmúlt időszakban meg tudták erősíteni a közösségi érdekképviseletüket.

„Fontos Bukarest, mert Bukarestben hozzák azokat a döntéseket, amelyek ránk is vonatkoznak, s a mi életünket befolyásolják. Hogyha hozzák, akkor nem tudunk abba beleszólni, hogyha hozzuk, ha ott vagyunk, jelen vagyunk a parlamentben, s főleg a kormányban, akkor ezek a döntések kedvezően befolyásolhatják az erdélyi magyarság következő évtizedeit.”

Szlovákiában is népszámlálást tartottak az elmúlt időszakban. Ezek szerint 422 ezer ember vallotta magát elsődlegesen magyarnak, míg másodlagosan 34 ezren. Ennek fényében elszomorító, hogy nincs magyar érdekképviselet a szlovák parlamentben - mondta Forró Krisztián, a Szövetség - Aliancia vezetője.

„Meghallgattuk a nép szavát, mi is érezzük azt, hogy a közösségünknek kell egy erős parlamenti képviselet, ezért a tavalyi év végén létrejött a szövetség, amely 3 párt egyesüléséből született.”

Szlovéniában mintegy 7000 magyar él. Az országban idén összesen 3 választást tartanak. A parlamenti választás már lezajlott, ott egy balközép koalíció győzött. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, a korábbi ljubljanai kormánnyal jó volt az együttműködés, ezt reméli az újtól is. Mint a politikus fogalmazott, csak úgy tudják a fiatalokat otthon tartani, ha fejlődik a térség. Horváth Ferenc beszámolt arról is, hogy az új szlovén kormány utasítására a katonaság elkezdte lebontani a drótkerítést a szlovén-horvát határon.

Horvátországban a covid és az ukrajnai konfliktus mellett földrengések is átrendezték a belső prioritásokat - mondta Jankovics Róbert. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke közölte: államtitkári, és bizottsági elnöki szinten is a végrehajtó hatalom része.

„Sikerült olyan magyar közösséget teremteni, amely a legnehezebb harcot is megvívta, tehát önmagával. Illetve sikerült végre 20 év megosztottság után olyan körülményeket teremteni, hogy a horvátországi magyarság egyként működik, egyként dolgozik.”

Szerbiában a pandémia lehetőséget teremtett arra, hogy kiderüljön, ki az, aki tud segíteni a közösségen. Ebben a VMSZ sikeres volt - mondta a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Pásztor István hozzátette, 2020-ban és '22-ben is jól teljesített a közösség a választásokon. A magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt 3 évben is jól alakultak az országon belül és a két állam között is - fűzte hozzá Pásztor.

„Nehéz idők előtt állunk, amit nemcsak az ukrajnai háború generál, hanem a migrációs probléma, amelyik ránk különösen nagy nyomást és problémát jelent. Várjuk, hogy Magyarország még 1 méterrel megemelje a kerítésnek a magasságát.”

Pásztor szerint a következő hetekben megalakul a szerb kormány, amelyben a VMSZ államtitkári szinten vesz részt. Mint fogalmazott, a következő időszakban valószínűleg kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, ezt az időt közösségi párbeszédre használják ki, hogy amikor újra megnyílik a lehetőség, a vajdasági magyarság újra ugrásra készen álljon.

A Híradó Plusznak a vajdasági magyarság helyzetéről, az elmúlt 3 év történéseiről számolt be Tusnádfürdőn Pásztor István. A VMSZ elnöke beszélt a kormányalakításról is. Mint fogalmazott, a magyar párt 7 államtitkárral vesz részt a kabinetben.

Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár elmondta, idén a Cselekvő Nemzet éve van. Reményét fejezte ki, hogy a járvány már nem tér vissza. Potápi az áprilisi magyarországi választás fontosságáról is beszélt. A következő időszak legfontosabb feladata, hogy megőrizzük a magyar intézményrendszert - nyilatkozta az államtitkár.

„Ne bántsd a magyart. Arra kell törekednünk, hogy Magyarország, a magyar nemzet egésze kimaradjon a háborúból. Mondjuk mi innen ki, hogy nekünk ehhez a háborúhoz semmi közünk nincs.”

Svédországban nagyot romlott a közbiztonság. Erről számolt be a kerekasztal-beszélgetésen a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke. Bihari Szabolcs szerint ennek oka, hogy sok migráns érkezett az utóbbi időben a nyugati és északi államokba. A gazdaságról szólva elmondta: a járvány nem rogyasztotta meg azt, de az energiapolitika súlyos előrejelzéseket vetít előre.