Ismét úttorlaszok és feszültség a Balkánon
A békesség elérése érdekében melyik félnek mit kellene tennie, és mit hajlandó megtenni?
Továbbra sem átjárható a Szerbia és Koszovó közötti jarinjei és brnjaki átkelő. A szerbek a koszovói kormány lépései elleni tiltakozásként még szombaton barikádokat állítottak az adminisztratív átkelőknél. A helyi szerbeket az háborította fel, hogy az elmúlt napokban a koszovói rendőrség különleges egységei többször is beléptek Észak-Koszovóba, ez pedig ellentétes a nemzetközi megállapodásokkal. Egy volt szerb rendőrt letartóztattak, mert a koszovói fél állítása szerint az albán rendőrökre támadt. Ez tovább gerjesztette a feszültséget.
Anélkül, hogy történelmi áttekintést tennénk, és visszanyúlnánk a távoli múltba, elevenítsük csak fel az elmúlt időszak eseményeit!
Az 1999-es szerb-koszovói konfliktus után Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét. Egyoldalú lépésről volt szó, amit Szerbia azóta sem fogad el. Láthatjuk, még a szerb alkotmányban is az szerepel, hogy Koszovó Szerbia elszakíthatatlan része. Mivel nem oldódtak a feszültségek, Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezésébe Brüsszel is belépett, és uniós közvetítéssel 2013-ban született megállapodás a két fél között. Mindenki azt hitte, hogy innen egyenes út vezet a megbékélés és az európai uniós tagság felé. Nem így történt. Az utóbbi kilenc évben a megállapodásban foglaltaknak csak töredéke teljesült, és ami a szerbeket a leginkább bántja, hogy nem alapították meg a Koszovói Szerb Községek Közösségét. És mi bántja a koszovóiakat? Az, hogy Szerbia nem ismeri el a függetlenségüket. De ami még ennél is fájóbb, hogy az európai uniós országok sem mind egységesek a kérdésben. Azok az államok, amelyeknek maguknak is problémájuk van a saját kisebbségeikkel, és félnek attól, hogy azok is nagyobb autonómiát, majd elszakadást követelnének, természetesen nem fogadják el, hogy Koszovó független állam lenne.
De térjünk vissza a közelmúltra. Július végén azért emeltek barikádokat a koszovói szerbek, mert a koszovói fél be akarta tiltani a Szerbiában kiadott rendszámtáblákat, illetve arra akarta kényszeríteni a koszovói szerbeket, hogy ennyi év után most már tényleg regisztrálják át járműveiket, és használjanak koszovói táblákat. Az intézkedést végül elhalasztották, és a kedélyek is megnyugodtak, de csak néhány hónapra, novemberben megint összeütközések fenyegettek, ugyanebben az ügyben. Uniós közvetítéssel született ugyan egy megállapodás, de ezzel egyik fél sem elégedett, és ha már úgyis feltüzelték az embereket, akkor ezt ki is kell használni. A rendszámtáblavita miatt az észak-koszovói önkormányzatok szerb tisztségviselői felmondtak, a polgármesterek pedig lemondtak. Helyükre december 18-án választottak volna új városvezetést, ám a voksolás előkészítése nem haladt éppen zökkenőmentesen, a múlt héten a koszovói választási bizottság helyszínre látogató tagjait és az őket kísérő rendőröket tiltakozások fogadták. Lövések, robbanások is hallatszottak. Egy koszovói albán rendőr megsérült. A koszovói kormány újabb erőket küldött a térségbe. A szerbek barikádokat építettek. A választásokat elhalasztották. A szerb elnök összehívta a szerb nemzetbiztonsági tanácsot. A koszovói miniszterelnök pedig összehívta a koszovói nemzetbiztonsági tanácsot. Az Európai Unió nyugalomra int. A helyzet viszont robbanás közeli állapotban van. Itt tartunk most. De lássuk, ki és mit is mondott az utóbbi napokban.
Igor Simić, a Szerb Lista vezetője a szerbiai közszolgálati televízióban pénteken arról beszélt, hogy a koszovói szerbek nem tudnak nyugodtan aludni, amikor állig felfegyverzett albánok masíroznak az utcákon, és hogyan engedhetik ki az utcára a gyerekeiket, amikor a rendőrök egy óvodába is behatoltak. Véleménye szerint Albin Kurti és a koszovói kormány ezekkel a lépésekkel azt akarja elérni, hogy a szerbek elhagyják otthonaikat, elhagyják Koszovót.
„Amit meg tudok erősíteni, hogy mi a béke mellett állunk ki, és megteszünk mindent a béke megőrzése érdekében, de higgyék el, itt forr a helyzet. Az emberek nem élhetnek így a 21. században Európában, amíg Pristina minden alapvető emberi jogot, minden aláírt megállapodást megszeg, zaklatja a szerb népet, a nemzetközi közösség pedig hallgat.”
Aleksandar Vučić szerb elnök szombat este tartott sajtótájékoztatón, amelynek legfőbb témája a koszovói helyzet volt. Kitért a brüsszeli megállapodásra, és azokra a pontokra, amelyek nem valósultak meg az utóbbi kilenc évben. Arról is beszélt, a szerbek elleni támadásokat nem kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök találja ki, bizonyosan vannak nemzetközi támogatói és ötletadói. Hozzátette ugyanakkor: a szerbek nem adják fel, és nem hagyják el szülőföldjüket.
„Nincs és nem lesz megadás. Ezt kell mindenkinek tudnia. Ez a szerb állam döntése, és ezt mindenkinek tudnia kell, aki ellátogat hozzám a következő napokban. Ez az én döntésem, és nem számít, hogy mi az ára, amelyet én személyesen fogok megfizetni, mert tudom, hogy ez mind mit jelent. Tudom, hogy ez fog mindent meghatározni, hirtelen az emberi jogok legnagyobb eltiprója leszel, a médiaszabadság legnagyobb ellensége, a legrosszabb ez, a legrosszabb az, bármerre is fordulsz. De ez nem probléma, az üzenetem akkor is áll, a népünknek, amely hősként harcol a fennmaradásáért és a családjáért: nincs megadás.”
Albin Kurti koszovói miniszterelnök is sajtótájékoztató keretében, majd a Twitteren is közölte, hogy véleménye szerint azzal, hogy a rendszámtáblavita lezárult, az önkormányzati választásokat pedig elhalasztották, „a bűnbandáknak Koszovó északi részén a legcsekélyebb alapjuk sincs arra, hogy barikádokat emeljenek, és erőszakos támadást hajtsanak végre a koszovói rendőrség ellen”. Hozzátette: Pristina a KFOR-ral együttműködésben kezelni fogja a helyzetet, mégpedig gyorsan és békésen.
Albin Kurti arra is reagált, hogy Aleksandar Vučić bejelentette, Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartóit, hogy engedjék meg neki, hogy szerb katonákat és rendőröket telepítsen Koszovóba, habár a jóváhagyásra a szerb elnök szerint nincs esély. A koszovói miniszterelnök szerint ezzel Aleksandar Vučić katonai agressziót jelentett be a térségben, Koszovó viszont nem szeretne konfliktust, csupán párbeszédet és békét. Hozzáfűzte ugyanakkor, ha katonák érkeznek Koszovóba, Pristina meg fogja védeni magát.
Hétfőn továbbra sem nyugodt a helyzet. Az iskolák zárva maradtak, és a helyi jelentések szerint az üzletek, de még a kávézók sem nyitottak ki.
Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi Irodájának a vezetője az RTS-en arról beszélt, hogy a koszovói szerbek nem azért építettek barikádokat, hogy harcoljanak, hanem éppen azért, hogy megőrizzék a békét, ugyanakkor valahogyan hangot kell már adniuk elégedetlenségüknek, mert a nemzetközi közösség nem veszi észre, hogy mi folyik Koszovóban.
„A szerbek a barikádokon szeretnék megőrizni a békét, a szerbek a barikádokon a brüsszeli folyamatot szeretnék megvédeni, azok a szerbek, akik a barikádokon vannak, így küldenek segélykérést a nemzetközi közösségnek, amely sehogyan sem akarja meghallani, hogy mi is történik Koszovóban, nem akarja észrevenni, hogy mit is csinál Kurti Koszovó északi részén.”
Közben az Európai Unió – más eszköz hiányában – ismét nyugalomra int. Josep Borrel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem az utcán kell megoldani a vitás kérdéseket.
„Tudom, hogy a két fél kész a helyzet csitítására, és mindkettőjüket határozottan arra szólítom fel, hogy tegyenek is így. Kapcsolatban voltunk Kurti miniszterelnökkel, és Miroslav Lajčak kapcsolatban volt Vučić szerb elnökkel, egyeztettünk, hogy a közrend felforgatása és az erőszak nem elfogadható. Vissza kell térniük a párbeszédhez, fel kell hagyniuk azzal a tendenciával, hogy utcán harcolnak és blokádot építenek, ez nem módja a megállapodás keresésének, nem módja a megbeszélések folytatásának, nem módja a megoldáskeresésnek, és nem módja a normalizációs folyamatnak, amelynek mindketten részesei.”
A szerb elnök a hétfői sajtótájékoztatóján már azt követelte, hogy a koszovóiak engedjék szabadon azokat a szerbeket, akiket az elmúlt napokban tartóztattak le koholt vádak alapján. Azt is közölte, a brüsszeli megállapodás értelmében az állig felfegyverkezett koszovói rendőröknek semmi keresnivalójuk Észak-Koszovóban, és jelenlétük csak nyugtalanságot okoz a szerb lakosság körében. Az államfő azért is fel van háborodva, mert a koszovói fél egyik aláírt megállapodást sem akarja tiszteletben tartani.
„De most nekem van egy kulcsfontosságú kérdésem mindannyiuk számára. Mindannyiuknak. Mondják meg, kérem, felmutatok öt fontos dokumentumot. Mondják meg nekem, emberek, hogy melyik dokumentumot akarják, hogy mi tiszteletben tartsuk! Mondjanak csak egyet! Felejtsék el a többi négyet! Mondjanak csak egyet, amelyet tiszteletben akarnak tartani, és mi is azt az egyet fogjuk tiszteletben tartani. Válasszanak Önök, tessék, svédasztal van, válasszanak! Akarják-e a kumanovói megállapodást, akarják-e az ENSZ Alapokmányát, akarják-e az 1244-es határozatot, akarják-e a brüsszeli megállapodást, akarják-e a washingtoni megállapodást? Mondják meg, hogy mit fognak tiszteletben tartani, de ne mondják, hogy az ötből egyiket sem! Értik Önök, hogy ezek az emberek egyet sem tartanak tiszteletben ebből az öt megállapodásból? Sem Pristina, sem azok, akik segítik őket!”
Innen Vajdaságból a külső szemlélőnek mindezeket meghallgatva csak egy kérdése marad: ha a szerb elnök, a koszovói miniszterelnök és a brüsszeli diplomaták is mind-mind arról beszélnek, hogy meg kell őrizni a békét, és senki nem akar feszültségeket, pláne nem egy újabb háborút, akkor voltaképpen ki a felelős a koszovói helyzetért?
