Jogállamisági eljárás - mi az EU problémája Magyarországgal?

A jogállami mechanizmus egy olyan eszköz, amellyel az Európai Bizottság el tudja venni a tagállamoktól az uniós támogatásokat abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a tagállam megsérti az EU alapvető értékeit, és ezzel árt az unió költségvetésének. Gyengébb, mint az ún. hetes cikk szerinti eljárás, amely a tagállam szavazati jogát is elveheti a tanácsban. Alapvetően inkább az uniós költségvetés védelmére szolgál. A 7-es cikkely szerinti eljárás kistestvérének is nevezik.

A mechanizmust 2020 végén fogadták el, de a magyar és a lengyel kormány megtámadta azt az uniós bíróságon. Az volt a céljuk, hogy a választások előtt ne léphessen életbe, vagyis ne tudjanak pénzeket elvonni Magyarországtól. A bíróság nem hagyta jóvá az aggályokat, de akkor már olyan kevés idő volt a magyar választásig, hogy elindítása politikai döntés lett volna.

A választások elmúltak, a kormánypártok újra kétharmad fölötti előnyt szereztek, a jogállami mechanizmus pedig megindult Magyarország ellen – az erről szóló levelet kedden küldte meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Mint mondta, az eljárás megindítása az igazságszolgáltatás hiányosságai és a korrupciós kockázatok miatt vált megkerülhetetlenné.

"Magyarországon elsősorban a korrupció jelent problémát, világossá tettük a 7-es cikk szerinti eljárás alakulás pontos menetét. Folyamatosan tárgyaltunk az uniós helyreállítási alapról (RRF), itt a korrupcióellenes fellépés a legfontosabb feltétel a mi részünkről. Egyelőre nem tudunk közös nevezőre jutni. Levelet küldtünk Magyarországra a kérdéseinkkel, amire választ kaptunk. Ezeket alaposan elemeztük, és arra jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést. Johannes Hahn biztos ma értesítette a magyar hatóságokat arról, hogy elindítjuk a jogállamisági eljárást" - mondta Ursula von der Leyen.

Mit jelent ez? Nem jön több uniós pénz Magyarországra? A helyzet nem ilyen egyszerű - egy hosszú, akár hónapokig tartó párbeszéd kezdődik Magyarország és az EU között. Utána a bizottságnak meg kell határoznia, hogy hol és milyen mértékben sérülnek az uniós alapértékek és a költségvetés. Ennek fényében szabja meg a konkrét szankciót. Erről utána a Tanács is szavaz, az elfogadáshoz minősített többség kell. Ez idő alatt azonban Brüsszel visszatarthat forrásokat – ezek összege akár több ezer milliárdnyi forint is lehet.

A magyar kormány nevében az elsők között Varga Judit igazságügyi miniszter reagált. Facebook-bejegyzésében egyebek mellett ezt írta: „A Bizottság fogadja el a magyar emberek döntését, ne Magyarországot büntessék, mert április 3-án a többség nem Brüsszel kívánalmai szerint szavazott...”

Hasonló véleménynek adott hangot Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is. Szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján pedig Orbán Viktor miniszterelnök is reagált újságírói kérdésre válaszolva.

"Ami a levelet illeti, én is szeretném látni. Nem is értem a helyzetet. Az eljárás arról szól, hogy ha az újjáépítési alapból (RRF) származó pénzeket szabálytalanul költi el valaki, akkor azt a pénzt vissza lehet venni. De mi még egy fillért se kaptunk. Ha akartuk se tudtuk volna szabálytalanul elkölteni. Nem egészen értem, mi az eljárás alapja. Megvárjuk, amíg a levél ideér, és el fogjuk olvasni. Látatlanban nehéz válaszolni egy levélre. Néhány pontot rögzíthetünk, néhány cöveket leverhetünk: Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, semmilyen nyomásnak nem fogunk engedni. Az is biztos, hogy nem engedünk olyan nyomásnak, ami a szankciókat ki akarja terjeszteni a gázra és az olajra, mert az megöli a magyar gazdaságot. És az is biztos, hogy a gender-ügyben nem fogunk engedni."

Brüsszelnek korábban Lengyelországgal szemben is voltak kifogásai a jogállamiság hiánya miatt, arról azonban most nincs szó, hogy nekik is levelet küldenének az eljárás megindításával kapcsolatban. A magyar és a lengyel összefogás korábban megdönthetetlennek tűnt, az ukrajnai háború hatására azonban bizonytalanságok léptek fel. A lengyelek ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország nem szakította meg kapcsolatait az orosz vezetéssel, és az erőteljes fellépés helyett inkább a magyarok békéjét és biztonságát helyezi előtérbe.

Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban azt mondta, a Lengyelországgal való szövetséget meg kell erősíteni. Az együttműködés az unión belüli önvédelem szempontjából a legfontosabb, ezt nem szabad feladni akkor sem, ha a külpolitikai nézetek különböznek – nyomatékosította a magyar miniszterelnök.