Kiegészítő kérdéseket kap Várhelyi Olivér
Ez azt jelenti, hogy nem támogatta kétharmados többség, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy "második forduló" nélkül továbbengedjenek egy biztosjelöltet.
Brüsszelben az Európai Parlament külügyi szakbizottságában meghallgatták Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltet. A bővítési és szomszédságpolitikai biztos posztjára jelölt magyar diplomata négy pontból álló programjáról beszélt a nyitó beszédében. Elmondta, az EU-nak fel kell készülnie új tagországok befogadására, ennek értelmében meg kell kezdeni az észak-macedóniai és albán csatlakozási tárgyalásokat is. Kiemelte, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet.
Várhelyi Olivér, biztosjelölt, Magyarország: „Minden erőfeszítést támogatok amely a jó szomszédi kapcsolatokat célozza és a két oldalú viták megoldását. José Moralessel nagyon szorosan fogok együttműködni annak érdekében, hogy a Belgrád és Pristina közötti dialógus sikeresen záruljon 2020-ban. Az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy új tagállamokat fogadjon be, ha azok teljesítik a feltételeket.”
A magyar diplomata 15 perces bevezetője után, három órán keresztül kérdezték a külügyi szakbizottság tagjai. Az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagja, Jérôme Rivière (Zserom Riivie) a nyugat-balkáni országok EU-ba való beléptetéséről kérdezte Várhelyi Olivért.
Jérôme Rivière, EP-képviselő, Identitás és Demokrácia képviselőcsoport: „Macron úr és tudja, hogy több millió választó nem akarja ezt a politikát folytatni ellenzi Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Politikai törékenység, maffia, szerb kisebbség nehéz helyzetben Koszovón, a nyugati logika nem elfogadása. Ön a reformokat kívánja hangsúlyozni, de ellent tud-e majd állni itt a többség nyomásának, akik pánikolnak és ellenzik a bővítést.”
Várhelyi Olivér válaszában azt mondta, hogy kettős feladata lenne bővítési biztosként: „A biztosi feladatom, bővítési biztosként nemcsak az, hogy meggyőzzem a Nyugat-Balkán országait a feltételeinkről, a prioritásainkról és hogy elérjem, hogy teljesítsék ezeket. Hanem a feladatom az is hogy meggyőzzem állampolgárainkat, a tagállamokat, hogy ez továbbra is a mi érdekünk.”
A meghallgatást követő három órás kérdez-felelek után nem támogatta kétharmados többséggel Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltet a szakbizottság. További kiegészítő kérdésekre kell írásban válaszolnia. Ha az írásbeli válasz sem meggyőző, akkor Várhelyinek újra meg kell jelennie a külügyi bizottság előtt, és ha még akkor sincs meg a szükséges koordinátori többség, egyszerű többséggel dönthetnek róla titkos szavazáson. Ha a szakbizottság végül továbbengedi, akkor már külön nem döntenek Várhelyi személyéről, ugyanis az Európai Parlament a teljes bizottságról szavaz majd.
