Kihirdették az alkotmány módosítását
A köztársasági parlament elnöke gratulált a népnek és a képviselőknek, valamint a szakembereknek, akik részt vettek a folyamatban. Az eseményen jelen voltak a szerb kormány tagjai is. Az ülés végén pedig a szerb himnusz is felcsendült.
Ivica Dačić, a szerbiai köztársasági parlament elnöke: „A népszavazás összesített eredménye alapján, amit a Köztársasági Választási Bizottság is megállapított 2022. február 4-én, az alkotmánymódosításról szóló népszavazáson 1.189.460 szavazó karikázta be az igent, ami a szavazáson résztvevők többségét jelenti. Az alkotmánymódosításról szóló aktus a Szerb Köztársaság Alkotmányának 203-as szakaszának 8-as bekezdésével összhangban elfogadottnak számít.”
A módosítás célja az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának előmozdítása, továbbá az ügyészség önállóságának növelése, valamint a polgárok hatékonyabb jogvédelmének biztosítása és a jogállamiság erősítése.
A voksolásra jogosult szerbiai állampolgárok január 16-án dönthettek arról, hogy támogatják-e az ország alkotmányának módosítását, vagy sem. Végül a szavazók csaknem 60 százaléka az igent karikázta be, pont úgy ahogyan Aleksandar Vučić is. A szerb államfő a referendum napján azt mondta, hogy a jogállamiságot érintő változások a külföldi befektetők számára is fontosak.
Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Az infrastruktúra fejlesztésének előrehaladása egy olyan téma, amellyel minden tekintetben javítjuk a társadalmunkat is. Ugyanakkor a még jobb környezet kialakítása a befektetők számára is jelentős, akiknek a jogállamiság az egyik kulcsfontosságú tényező, amelynek köszönhetően meghozzák a döntésüket a pénzük befektetéséről.”
Ana Brnabić a voksolást követően Brüsszelben járt. A szerb kormányfő ottani sajtótájékoztatóján kiemelte, az alkotmánymódosításról szóló sikeres szerbiai népszavazással nagy lépést tett Szerbia az európai integráció irányába, és a voksolók többsége a jogállamiság, a független bíróságok és az önálló ügyészségek mellett állt ki.
Ana Brnabić, miniszterelnök, Szerbia: „Mi mindenképpen mindenféle szünet nélkül folytatjuk a jogállamiság terén megvalósítandó reformokat. Jadranka Joksimović európai integrációért felelős miniszter, Maja Popović igazságügyi miniszter és én már beszéltünk azokkal a civil szervezetekkel, a bírói és az ügyészi egyesületekkel, hogy haladéktalanul alakítsunk munkacsoportot, ne várjuk meg az április 3-i választásokat, hanem kezdjük meg a szükséges igazságügyi törvénycsomagnak a kidolgozását, mert viszonylag rövid idő áll rendelkezésünkre arra, hogy a törvényeket az alkotmánnyal összehangoljuk. Ez körülbelül egy éves időszak lesz azt követően, hogy a képviselőház megerősíti az alkotmány módosítását.”
A Szerb Köztársaság alkotmányának módosítása után a bírákat nem a parlament választja, hanem a Bírósági Főtanács, tehát sem az igazságügyi miniszter, sem az Igazságügyi Bizottság elnöke, de a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke sem vesz részt a választási folyamatban.
Dr. Pásztor Bálint, köztársasági parlamenti frakcióvezető, VMSZ: „Az Európai Unió régóta és elég energikusan várta el azt Szerbiától, hogy módosuljon az alkotmány. Ez az alkotmánymódosítás kizárólag az igazságügy működésére, elsősorban a bírák és az ügyészek megválasztási módjára vonatkozik. Éppen ezért jogi szempontból módosítani kell a törvényeket is, összhangba kell hozni az alkotmánnyal, vagyis az alkotmány módosított részével. Erre egy éves idő áll rendelkezésre.”
Dr. Pásztor Bálint hozzátette, hogy a következő években, részben az uniós csatlakozás miatt vélhetően még további alkotmánymódosításokra lesz szükség Szerbiában, egyebek mellett a kisebbségi jogok területén és a tartományi autonómia kérdésében is.
