A koszovói hadsereg megalakulása csak olaj lehet a tűzre
A szerb államfő szerint a koszovói katonaság december 14-ére bejelentett megalakulása csak akkor lehetséges, ha ebbe a NATO és az ott élő kisebbségek, köztük a szerbek is beleegyeznének, ami viszont nem fog megtörténni.
Aleksandar Vučić a Pink Televízió vendégeként a koszovói katonaság december 14-ére bejelentett megalakulása kapcsán elmondta, a pristinai döntéshozók nincsenek tisztában a katasztrófa mértékével, amit előidézhetnek. Kitért arra is, hogy Szerbiában egyesek elvárásai nincsenek összhangban a terepen tapasztalható helyzettel. Könnyű a médián keresztül acsarkodni azoknak, akik másként szeretnék rendezni a jelenlegi helyzetet, de hányan küldenék gyermekeiket harcolni olyan falvakba, ahol az Iszlám Állam és az al-Kaida tagjai élnek nagy számban - magyarázta a szerb államfő. Vučić hozzátette, reménykedik abban, hogy sikerül megőrizni a békét - az ország legalábbis mindent megtesz majd ennek érdekében.
Ana Brnabić szerint is a béke megőrzése a legfontosabb feladat. Ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy a külföldi média szerint Szerbia ismét fenyegetően lép fel, holott a szerb kormányfő szerint az ország egyedüli érdeke a béke, a stabilitás és a kompromisszum, ami a tartomány státuszának rendezéséhez szükséges.
Ana Brnabić, kormányfő, Szerbia: „Semmi sincs az asztalra téve. Annyit tudunk csak mondani, hogy kompromisszumra kell jutnunk. Ehhez viszont szükségünk van egy tárgyalófélre a másik oldal részéről, aki kész feladni azt az álláspontját, mely szerint Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, és addig maradnak érvényben a vámok, amíg el nem ismeri. Ez nem fog megtörténni. Emberek, ez nem kompromisszum.”
A szerb kormányfő szerint nem folytatódhat a Belgrád-Pristina párbeszéd és az viszonyok normalizálása, amíg mindkét fél nem hajlandó valamelyest engedni gyökeresen ellentétes álláspontjából.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szervezet támogatja KFOR biztonsági erők jelenlegi tevékenységét: „Rosszul időzített most ez a lépés. Szembemegy számos NATO szövetséges ország tanácsával. Súlyos következményekkel járhat Koszovó jövőbeli euroatlanti integrációjának tekintetében. Ezzel egy időben a Pristina által bevezetett új vámok még jobban elmélyítik a szakadékot. Ezek a lépések tovább nehezítik az EU által közvetített Belgrád-Pristina párbeszédet.”
Koszovó északi részén a lakosság 5-6 százaléka vallja magát szerbnek, míg az Ibar folyótól délre ez a szám csupán két százalékot tesz ki.