Megalakult az új német kormány
A 736 fős parlamentben 707 képviselő vett részt a kancellárválasztáson, és 395-en támogatták a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát. Ez 26-tal több a minimálisan szükséges 369-nél. Hatan tartózkodtak, hárman érvénytelenül szavaztak, 303-an nemmel szavaztak.
Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után a negyedik szociáldemokrata - kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus - 5860 nap - után, önként távozik a tisztségéből. Visszavonul a politikából, képviselői mandátuma sincs, így a Bundestag székháza, a Reichstag üléstermének karzatáról követte a szavazást. Olaf Scholz a megválasztása után Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök hivatalában átvette az államfőtől a megbízólevelét.
Scholz után a kormány tagjai is átvették megbízólevelüket az államfőtől - akinek hivatalába Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter kerékpáron érkezett -, majd miniszteri esküt tettek a parlamentben. Olaf Scholz kormányában 16 miniszter dolgozik, nyolc nő és nyolc férfi. Az SPD-nek 7, a Zöldeknek 5, az FDP-nek 4 minisztere van.
Az új német kancellár 63 éves, házas - felesége Britta Ernst, a brandenburgi tartományi kormány SPD-s oktatási minisztere -, jogász végzettségű, a kilencvenes évek végéig munkajogi ügyvéd volt Hamburgban. Hivatásos politikusként 1998 óta dolgozik, akkor választották meg először szövetségi parlamenti képviselőnek. Pályája az 1998-2005 közötti időszakban, a Gerhard Schröder vezette SPD-Zöldek koalíció idején összefonódott a kancelláréval. Schröder támogatása révén került be 2001-ben az SPD elnökségébe, amelyben 2019-ig viselt különböző tisztségeket. Viszonya az SPD funkcionáriusaival soha nem felhőtlen, gyakran egyenesen viharos volt, éppen úgy, mint Gerhard Schröder és az SPD kapcsolata, mert mindig - Schröder 2005-ös távozása óta is - pragmatikus, a szociális piacgazdaság modelljének megújítására törekvő, szociálliberálisként is jellemzett, Schröder-féle irányvonalat képviselte.
Olaf Scholz és a karakteres baloldali politikát a párt tagságánál és szavazóinál jóval inkább szorgalmazó SPD-s tisztségviselők viszonyát jelzi, hogy 2004-ben, megválasztása után alig két évvel, távozni kényszerült a pártfőtitkári tisztségből, a 2019-es elnökválasztáson pedig társelnök-jelölt társával, Klara Geywitz-cel - kormánya építésügyi miniszterével - alulmaradt az SPD-t azóta vezető Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans duójával szemben. Ugyanakkor Gerhard Schröder bukása után megőrizte helyét a politika első vonalában, 2011-ig parlamenti képviselő volt, és 2007-től 2009-ig munkaügyi miniszter Angela Merkel első, nagykoalíciós - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD által alkotott - kormányában. Képviselői mandátumát 2011-ben adta vissza, miután megválasztották Hamburg úgynevezett első polgármesterének, vagyis a tartományi rangú város kormánya vezetőjének. Az északnémet nagyvárost 2018-ig vezette, majd kancellárrá választásáig pénzügyminiszter és alkancellár volt Angela Merkel utolsó kormányában. Pártja 2020 nyarán jelölte őt kancellárnak, miután korábbi ellenfelei belátták, hogy népszerű pénzügyminiszterként neki lehet a legnagyobb esélye győzelemre vezetni a szociáldemokratákat a 2021 szeptemberi Bundestag-választáson. A 2005 óta minden választáson egyre gyengébben teljesítő SPD egészen a kampány utolsó szakaszáig, a július-augusztusi időszakig, a második-harmadik helyen állt a felmérésekben, győzelmét pedig a legtöbb elemző elsősorban annak tulajdonítja, hogy Olaf Scholz a CDU/CSU jelöltjével, Armin Laschettel ellentétben nem követett el komoly hibákat a kampányban.
Olaf Scholz kormányát az SPD, a Zöldek és liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciója alkotja. A minisztereket a szövetségi elnök nevezi ki, majd ők is leteszik a hivatali esküt a Bundestagban, ugyancsak szerdán. Az új kormány és tagjai a parlamenti ülés után veszik át hivatalukat. Angela Merkel is szerda délután adja át hivatalát utódjának. A Scholz-kormány 2005 óta az első szociáldemokrata vezetésű kormány Németországban, és az első olyan kormány az ország második világháború utáni történetében, amelyet három partner alkot. A Scholz-kormányban 16 miniszter dolgozik majd, nyolc nő és nyolc férfi. Először vezeti nő a belügyminisztériumot - Nancy Faeser SPD-s politikus -, a védelmi miniszter tisztségét pedig sorban harmadszor is nő tölti be, két kereszténydemokrata (CDU) politikus, Ursula von der Leyen és Annegret Kramp-Karrenbauer után a szociáldemokrata Christine Lambrecht. A külügyi tárcát a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock irányítja majd.
A három párt közös munkáját megalapozó koalíciós szerződésben nem szerepelnek például olyan klasszikus szociáldemokrata törekvések, mint a leginkább jómódú rétegek adóterheinek emelése. A megállapodás fő szervező elve a három partnert a legszorosabban összekötő közös érték, a haladás. Ez a gyakorlatban mindenekelőtt az ország modernizálását - például a digitális infrastruktúra fejlesztését - szolgáló állami beruházások növelését jelenti. Ugyanakkor a koalíciós pártok elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát. A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén alapú áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra a jelenlegi 45 százalékról 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát. A kormány legelső intézkedései között 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért. A kiemelt témák közé tartozik a nagyvárosi régiókban jellemző lakásínség enyhítése, a tervek szerint a szabályozási eszközökkel és támogatásokkal az utóbbi éveket jellemző 250-290 ezres szintről 400 ezerre emelik az évente épített lakások számát. A többi között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését. Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A középpontban továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett, ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a többi között rögzítették, hogy el kell indítani egy "hazatelepítési offenzívát", amelynek célja a bűnöző és más veszélyes elutasított menedékkérők kitoloncolása.
Ugyanakkor a német közvélemény a koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter a CDU-s Jens Spahn után. Olaf Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusát és az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértőjét, az SPD-s Karl Lauterbach-ot kérte fel. A koalíciós megállapodás alapján az SPD a kancellári tisztség és a kormányfő hivatalának miniszteri rangú tisztsége mellett hat szakminisztériumot kap. A Zöldek pártja öt, az FDP négy tárcát vezet. A Zöldeknél a legfontosabb a kormányzati szerkezet egyik új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként emlegetett gazdasági és klímavédelmi tárca, amelyet Robert Habeck, a baloldali irányultságú ökopárt alelnöke vezet. Habeck egyben a Scholz-kormány alkancellárja is lesz. Az FDP legfontosabb tárcája a nemzetközi és európai uniós politikában a legnagyobb súlyt képviselő reszortok közé tartozó pénzügyminisztérium, amelyet a jobbközép irányultságú liberális párt elnöke, Christian Lindner vezet majd.
Gerhard Schröder, volt kancellára Weltnek adott interjújában örömét és bizakodását hangsúlyozta. Mint mondta: Olaf Scholz "hosszú politikai tapasztalata és nyugodt természete" okán jó vezető lesz.
Aleksandar Vučić gratulált Németország új kancellárjának, Olaf Scholznak a tisztségre való megválasztásához. Meggyőződésem, hogy Németország továbbra is kiáll az EU legmagasabb értékeinek megőrzése mellett, amelyben Szerbia továbbra is megbízható partner lesz - fogalmazott Twitter-bejegyzésében a szerb államfő. Hozzátette, várja a jövőbeli együttműködést, hogy együtt dolgozhassanak minden polgár javára. Gratulációját egyébként német nyelven is közzétette.
Emmanuel Macron kétnyelvű, francia és német Twitter-üzenetben üdvözölte Olaf Scholz német kancellár megválasztását. A francia államfő üzenetében úgy fogalmazott, mostantól a folytatást együtt írjuk a franciák, a németek és az európaiak számára. Macron megköszönte a távozó kancellárnak, Angela Merkelnek, hogy soha nem felejtette el a történelem tanításait, és annyit tett értük és velük Európa előrelépése érdekében.
Az Európai Unió intézményeinek vezetői gratuláltak Olaf Scholznak, hogy megválasztották Németország kancellárjának. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében jó munkakezdést kívánt a megválasztott német kancellárnak és hangsúlyozta, várakozással tekint a bizalmas együttműködés elé "egy erős Európa érdekében". "Várom, hogy hamarosan találkozzunk Brüsszelben" - tette hozzá von der Leyen. Charles Michel, az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Tanács elnöke üzenetében úgy fogalmazott: "várom a közös munkát egy erős és szuverén Európáért". A Tanács elnöke egyúttal köszönetet mondott Angela Merkel korábbi német kancellárnak a sokéves együttműködésért. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szintén Twitter-üzenetben gratulált a német kancellár megválasztásához, és azt írta: sok sikert és szerencsét kíván a Németország és az Európa előtt álló feladatok megoldásához. Az Európai Parlament várakozással tekint a közös munka elé - tette hozzá Sassoli.
