A munkaügy tagállami hatáskör!
Deli Andor a közlekedési és Kósa Ádám a foglalkoztatási szakbizottság tagjaként a jelentéshez tett módosító indítványaik előkészítésénél szorosan együttműködtek, hogy a magyar érdekeknek megfelelően javítsák az Európai Bizottság eredeti javaslatát.
Magyarországnak kezdettől fogva komoly aggályai voltak az eredeti bizottsági javaslattal. Megkérdőjelezhető a hatóság létrehozásának létjogosultsága, illetve kézzelfogható előnye és a meglévő intézményekhez hozzáadott értéke is, hiszen ellenkezik a szubszidiaritás és az arányosság elvével. Elfogadhatatlan továbbá, hogy a javaslat a közlekedési szektorban dolgozó mintegy kétmillió munkavállalót is a hatálya alá kívánja vonni. A TRAN szakbizottságban számos, az eredeti javaslaton is túlmutató módosító javaslatot adtak be, ám ezeket a szavazáson a képviselők nagy része elutasította.
„Javaslatainkkal igyekeztünk az ügynökség hatáskörét olyan módon korlátozni, hogy egy szokásos uniós ügynökséget és ne egy munkaügyi szuperügynökséget hozzunk létre. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy az elnevezésében ne hatóság, hanem ügynökség szerepeljen, amihez szintén sikerült megszerezni a többségi támogatást a közlekedési bizottságban” - hangsúlyozta a szavazás után Deli Andor fideszes képviselő.
„Bár most győztünk, a végső harc még hátravan a foglalkoztatási bizottságban, ahol remélhetőleg szintén érvényesül a magyar álláspont. A TRAN bizottság azonban, mint korábban a Mobilitási Csomag tárgyalásánál, ismét megmutatta, hogy képes ötvözni a szociális- és munkajogok védelmét az európai érdekekkel, és a realitások talaján maradni” - mondta Deli Andor.
Kósa Ádám, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság fideszes tagja kiemelte: Magyarország számára elsőrendű érdek a munkavállalók jogainak védelme és annak biztosítása, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k egyenlő versenyfeltételek mellett versenyezhessenek az uniós piacon. „Azonban csak egy olyan javaslatot tudunk támogatni, mely megfelelő egyensúlyt teremt egyrészt a tagállamok hatáskörei és a szubszidiaritás elve, másrészt azon törekvés között, hogy uniós szintű ügynökség jöjjön létre a szabályok uniós szintű érvényesítésének javítására”- fogalmazott Kósa.
Háttér: Az Európai Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében Jean-Claude Juncker bizottsági elnök bejelentette tervét egy „Európai Munkaügyi Hatóság” létrehozásáról a munkaerő-mobilitásra vonatkozó uniós szabályok tisztességes, egyszerű és hatékony érvényesítése érdekében. Juncker akkor úgy fogalmazott: „Abszurd, hogy van bankfelügyeleti hatóságunk a banki normák ellenőrzéséhez, de az egységes piac tisztességességének biztosítása érdekében nincs közös munkaügyi hatóságunk”. A tervezet szerint a tagállami hatóságoknak kötelezően részt kellene venniük összehangolt vagy határokon átnyúló uniós vizsgálatokban. A foglalkoztatási és szociális ügyek azonban tagállami hatáskörbe tartoznak, ezért számos tagállam, így Magyarország is ellenzi, hogy az Európai Unió egy újabb hatóság létrehozásával jogköröket vonjon el a tagállamoktól, mert ez sérti a szubszidiaritás elvét. A jogszabály tervezetében meghatározott célt ugyanis megfelelően el tudná látni egy hatósági jogkörökkel nem rendelkező uniós ügynökség is.
