Nehéz harcokra számít Vučić a Szerb Községek Közösségének létrehozása érdekében

Aleksandar Vučić záróbeszédében azt mondta, nehéz tárgyalások és nehéz harcok zajlanak majd le a Szerb Községek Közösségének létrehozása érdekében. A szerb elnök hozzátette, minden döntést a lakossággal együttműködve hoznak majd meg. Hangsúlyozta, bárkivel készen áll párbeszédet folytatni a témáról.

Kétnapos, dulakodástól sem mentes vita után fogadta el a köztársasági képviselőház azt a jelentést, amely a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalási folyamat utóbbi öt hónapjára vonatkozott. A parlamentben heves vita folyt arról, hogy Szerbiának hogyan kell kezelnie a kialakult helyzetet. A jelentést Aleksandar Vučić ismertette a képviselőkkel. A szerb államfő a vita mindkét napján részt vett a parlament munkájában, és válaszolt a kormánykoalíció, valamint az ellenzék képviselőinek a kérdéseire is. A Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezésére vonatkozó úgynevezett francia-német javaslat nehezen elfogadható pontokat tartalmaz, de Szerbiának tárgyalnia kell, és valószínűleg nehéz döntések meghozatalára készülhet fel, hangzott el a parlamentben.

Dušan Marić, parlamenti képviselő, Aleksandar Vučić - Együtt mindent elérhetünk képviselőcsoport: „Olyan körülmények között vagyunk, hogy nincs olyan megoldás, ami megfelelne az elvárásainknak. Abban a helyzetben vagyunk, hogy rossz megoldások közül kell választanunk. A katonai forgatókönyv, amit az internetes hazafiak szorgalmaznak, az internetes katonák, akiknek a billentyűzet és a mobiltelefonok az egyedüli fegyverei, amikkel Koszovót megvédenék, az internet és a közösségi hálók pedig az egyetlen harctér, ahova elmennének, ők akarják a katonai forgatókönyvet.”

Az ellenzék, elsősorban az ultranacionalista elveket valló politikusok azzal érveltek, hogy Szerbia nem fogadhat el olyan javaslatot, amelyben az szerepel, hogy Belgrádnak el kell fogadnia Pristina függetlenségét. Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a francia-német javaslat titkos, és annak pontos tartalmát csak az államfő tudja.

Gorica Gajić, parlamenti képviselő, Remény koalíció: „Vajon ez egy egyezmény vagy csak javaslat? Egy nem formális diplomáciai javaslat? Mi ebbe nem mélyedünk bele. De kötelező lett volna, hogy megtudjuk, mit ír benne, nem pedig, ahogy Ön mondja, a Blicben kell erről olvasnunk.”

A francia-német javaslatnak a sajtóban megjelent és a szerb államfő által ismertetett részei alapján nincs szó arról, hogy Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét. A megfogalmazások azonban arra utalnak, hogy a gyakorlatban Koszovó mégis minden szempontból független országként lépne fel, vagyis a jövőben Szerbia nem lobbizhatna azért, hogy Koszovót ne vegyék fel a nemzetközi szervezetekbe, így azt sem akadályozhatná közvetlen vagy közvetett módon, hogy Koszovó az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a NATO-nak, vagy az Európai Uniónak a tagjává váljon.

Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Nem akarom az országot visszavezetni a 20. századba. Sem a 19. századba. Azt akarom, hogy az ország a 22. század felé haladjon. Nem akarok háborúkról gondolkodni. Szeretném kikerülni őket. Megpróbálok nem is gondolni erre. Nem az én hősiességem kérdése ez, hanem az ország megvédésének kérdése.”

Szerbiával szemben valószínűleg azért támasztottak ilyen szigorú feltételeket, mert Belgrád nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A vita során Aleksandar Vučić arról is beszélt, hogy előreláthatólag ennek az önálló politikának is véget kell vetni, és csatlakozni kell a szankciókhoz, különben az országnak magas árat kell fizetnie. Mint mondta, a büntetőintézkedések bevezetésének késleltetése máris negatív hatással van Szerbiára.