Ugrás a tartalomra

Nikola Selaković szerb külügyminisztert fogadta Budapesten Szijjártó Péter

2020.12.18
15:15
2020.12.18
19:32
Forrás
Pannon RTV
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerbiai kollégájával aláírt egy megállapodást, amely lehetővé teszi a szerb diplomácia számára, hogy jelen legyen ott, ahol Magyarországnak van képviselete, de Szerbiának nincs, és fordítva.

Emellett a megbeszélésen számos témát érintettek, egyebek mellett a gázellátásról és az infrastrukturális fejlesztésekről is tárgyaltak.

„Tisztelt miniszter úr, kedves Péter, kedves magyar barátaink, nagyon örülök, hogy a mai napon a baráti Magyarországon lehetek.”

Néhány magyar mondattal kezdte beszédét Budapesten a szerb külügyminiszter. Nikola Selaković tárcavezetőként a szomszédos országok közül elsőként Magyarországra látogatott el. Hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia az elmúlt időben a jószomszédi viszonyt erős és kiváló baráti viszonnyá fejlesztette.

Nikola Selaković, külügyminiszter, Szerbia: „Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a magyar nemzeti közösség Szerbiában és a szerb nemzeti kisebbség Magyarországon az egyik legerősebb karikának számít abban a láncban, amely a népeinket, a barátságunkat összeköti.”

A két ország sorsa és jövője szorosan összefügg a történelmük, a vajdasági magyarok és a stratégiai partnerségből fakadó újabb projektek miatt - mondta Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében 116 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a magyar kormány támogatásával.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Magyarország: „A szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot, és adja a legnagyobb megbecsülést a területén élő magyar nemzeti közösségnek, túl azon, hogy a választásokat egyedül megnyerő Szerb Haladó Párt bevonta újra a VMSZ-t a kormányzati munkába, túl azon ismételten lehetővé tette, hogy a vajdasági tartományi parlament elnöke egy magyar, Pásztor István legyen, holott az ott megszerzett szavazatok alapján a Szerb Haladó Párt nyugodtan választhatott volna egyedül a saját soraiból parlamenti elnököt.”

Kifejtette: annyi ponton kötötték össze a két országot, hogy gazdaságuk együtt, közösen fog növekedni az elkövetkező években. A legnagyobb magyar vállalatok - így az OTP és a Mol - a szerb gazdaságban is fontos szerepet játszanak – közölte Szijjártó. Hozzátette: a magyar cégek érdeklődése Szerbia irányába nem csökken.

Nikola Selaković, külügyminiszter, Szerbia: „Külön köszönet a magyar befektetőknek, akik egy komoly impulzust kaptak a magyar államtól arra, hogy részt vegyenek a szerb piacon és befektessenek a szerb piacra. Valóban lenyűgöző, ha azt halljuk, hogy a magyar állam 24 céget támogat több mint 130 millió euróval azért, hogy Szerbiában fektessenek be, méghozzá nem csak Szerbia északi részén, nem csak Vajdaság területén, hanem a Szávától és a Dunától délre is.”

A két tárcavezető tárgyalt a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal fejlesztéséről, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonalról is. Ami a gázellátást illeti, Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül újabb vezetéket építenek, és 2021 októberére lesz kész az a szakasz, amely a magyar-szerb határt és a nemzeti gázvezetékrendszert összeköti.

A Pannon RTV kérdésére Szerbia uniós csatlakozása kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, Szerbia öt fejezet megnyitására technikailag készen áll, éppen ezért nem látni okot arra, hogy ez miért nem történt meg eddig.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Magyarország: „Én a legutóbbi európai uniós tanácskozáson is világosan feltettem a kérdést: van-e jogi akadálya az összes fejezet megnyitásának? A válasz az volt, hogy nincs jogi akadálya. Viszont ha nincs jogi akadálya, akkor csak egy lehet: politikai. Azt meg elfogadhatatlannak tartom, mert nyilvánosan mindenki azt mondja, hogy Szerbia uniós csatlakozását támogatja. Tehát meg lett volna a lehetőség arra, hogy öt fejezetet - nem egyet vagy kettőt, hanem ötöt - megnyissunk a szerbekkel, mert ők technikailag készen állnak rá, tehát kizárólag Brüsszel oldaláról róható fel itt bármifajta mulasztás.”

A szerb külügyminiszter köszönetet mondott Magyarországnak azért a támogatásért, amelyet az uniós útján nyújt, hiszen Szerbia így Magyarországon keresztül jobban hallathatja hangját Brüsszelben – fogalmazott Selaković, aki ugyancsak megköszönte Magyarországnak a járványhelyzetben nyújtott segítséget is. Mint mondta, ez is egy jó példája a kiváló együttműködésnek.

A szerb külügyminiszter budapesti tartózkodása során találkozott a Duna Bizottság vezetőségével is, akikkel a Duna fontosságáról, valamint a regionális gazdaság és az áru- és személyszállítás fejlesztéséről beszélt. A találkozón kiemelték, fontos a Duna gazdasági lehetőségeinek kihasználása, ugyanakkor a természetes szépségét is meg kell őrizni, és eleget kell tenni az ökológiai szabványoknak.

Nikola Selaković azt mondta, a sikeres gazdasági reformoknak köszönhetően Szerbia többet tud majd befektetni a dunai infrastruktúrába, és részt tud venni a Duna Bizottság stratégiai projektjeinek a megvalósításában. A szerb külügyminiszter emellett ellátogatott a budapesti Nikola Tesla szerb oktatási intézménybe is, és három furgont ajándékozott az iskolának. A furgonok a szerb külügyminisztérium ajándékai, de emellett a miniszter személyes ajándékként könyveket is átadott az intézménynek.

A Nikola Tesla oktatási intézmény a legfontosabb ilyen jellegű szerb intézmény Magyarországon, amelynek keretében, óvoda, általános iskola és gimnázium is működik, és mintegy 700 gyerek jár ide.

Nikola Selaković
Szijjártó Péter
Budapest
Szerbia
gázellátás
infrastruktúra

Most

Népszerű

Alapos metszés, bőséges termés

Bőséges szőlőtermésre a tőkét a radikális metszés serkenti. A szőlőtőkék szeretik ezt az ösztönzést, kiváltképp ha a növényt indáitól a gazda február végén vagy március elején szabadítja meg.

Hosszú hétvége, hosszú sorok

Továbbra is sokan utaznak Magyarország irányába Szerbiából a hosszú hétvége alatt. Stábunk a délelőtti órákban járta körbe a határátkelőket.