Nyugat-balkáni fórum az uniós jövőről
Az eseményen Ana Brnabić szerb miniszterelnök arról beszélt, hogy Szerbia számára két prioritás létezik, az egyik az uniós felzárkózás, a másik a régió országaival való együttműködés. A találkozón Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa videóüzenetben mutatott rá arra, mivel segíti az unió jelenleg is a Nyugat-Balkán országait.
Az észak-macedóniai Ohridban gyűltek össze a Nyugat-Balkán vezető politikusai, valamint a régió ügyeiben érintett egyéb országok és szervezetek képviselői. A háromnapos Prespa találkozó témája a térség, elsősorban európai alapokon nyugvó jövője. Abban ugyanis a Nyugat-Balkán minden országa egyetért, hogy az Európai Unió a cél, az úton azonban eddig más-más mérföldkőig jutottak. Miközben Szlovénia és Horvátország már EU-tag, addig Szerbia, Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia is csak tagjelölt. Bosznia-Hercegovina még eddig sem jutott.
Pedig az EU-integráció nélkülözhetetlen lenne a térség előremozdulásához - jelentette ki a fórumon a szerb miniszterelnök, aki a gazdasági kapcsolatok fontosságáról beszélt.
„Szerbia számára két prioritás létezik a gazdasági kapcsolatok terén. Az egyik az Európai Unióval való együttműködés, a másik pedig a régió országaival történő. Miért? Az árucsere-forgalmunk, illetve a befektetéseink 65 százaléka az Európai Unióval valósul meg, és nagyjából 17 százalék a régióval.”
Brnabić kiemelte, hogy jelen pillanatban is számos olyan infrastrukturális beruházás van folyamatban, amely segít abban, hogy összekösse a térség országait egymással és az EU-val. Emlékeztetett, hogy most épül autópálya Szarajevó felé, és gyorsvasút Budapest irányába. Hozzátette: Szerbia új kormányának egyik első dolga lesz, hogy átgondolja az általa felhasznált energia összetételét, hogy növelje függetlenségét, és hogy minél nagyobb hangsúlyt fektessen a megújuló forrásokra. Az EU ebben is segít - mondta a szerb miniszterelnök, a Bulgária felé vezető gázvezeték kiépítését például többségében uniós forrásokból fedezik. Ez a vonal teszi majd lehetővé Szerbia számára, hogy cseppfolyósított földgázhoz jusson Görögországon keresztül.
Szerbia kárára sértették meg a nemzetközi jogot - nyilatkozta a szerb miniszterelnök Ohridban, a Prespa fórumon tartott előadását követően. Mint fogalmazott, ez kétszer is megtörtént, előbb 1999-ben, a NATO bombázások alkalmával, majd 2008-ban, amikor Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. A világban már nem a nemzetközi jog uralkodik, hanem az erősebbik fél akarata - tette hozzá. Ana Brnabić kijelentésével arra utalt, hogy míg a nyugat most kiáll Ukrajna területi függetlensége mellett, addig Szerbia esetében ezt nem tette meg Koszovó kapcsán. "A nemzetközi jog szerint a területi integritás semmilyen körülmények között sem sérülhet. Egyetlen kivétel volt: Szerbia" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A találkozón Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa videóüzenetében azt emelte ki, hogy már létezik a nyugat-balkáni gazdaságélénkítési és beruházási terv, valamint a garanciaalap, amely összesen 30 milliárd eurót biztosít a térség fejlesztésére. A 2020-ban elfogadott terv ösztönzi az országok gazdaságának hosszú távú élénkülését, támogatja a zöld és digitális átállást, valamint előmozdítja a regionális integrációt.
Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos, Európai Bizottság: „A tervek szerint a térség országainak GDP-je 2027-ig 3 százalékkal nő majd, vagyis a terv segít csökkenteni a gazdasági szakadékot, és felgyorsulhat az integráció. Az alap alkalmazása már folyamatban van, teljes sebességgel történik. 21 befektetési terv készült el, összesen 3,2 milliárd euró értékben, 1,1 milliárd eurónyi vissza nem térítendő összeggel, amely az IPA-projekteken keresztül valósul meg.”
A támogatási alapok és a nyugat-balkáni országok részéről mutatott akarat ellenére azonban az uniós integráció a tagjelölt országok esetében rendkívül lassan halad. A Szerbiáról szóló országjelentés például, amelyről az Európai Unió Külügyi Bizottsága kedden szavazott, rendkívül szigorú, újabb kritikákat és elvárásokat fogalmazott meg az országgal szemben. De hasonlóan bukdácsol a folyamat Észak-Macedónia esetében is, amelynek csatlakozását előbb Görögország, most pedig Bulgária gátolja.
