Orbán: Az Európai Uniónak még nagyobb szüksége van Szerbia EU-tagságára, mint Szerbiának

Utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Szerbia kulcsország, és uniós tagsága pusztán geopolitikai, biztonsági szempontból is nélkülözhetetlen. 

„Szerbia kulcsfontosságú. Amennyiben nem fogadjuk be Szerbiát az Európai Unió új tagjaként, nincs értelme bárminemű biztonságról beszélni, vagy európai identitásról. Szerbia kulcsfontosságú. Az igazság az, hogy az uniós országoknak nagyobb szüksége van Szerbia EU-csatlakozására mint magának Szerbiának” - fogalmazott Orbán.

Európa jövőjét illetően a miniszterelnök hangoztatta, hogy az uniónak együtt, egységesnek kell maradnia. Ennek azonban alapvető feltétele a gazdasági sikeresség. E nélkül nincsen politika alap a közös értékek megőrzéséhez sem - mutatott rá.

Egy kérdés kapcsán Orbán Viktor arról is beszélt, a politikai vezetők egyik feladata, hogy segítsenek népüknek felkészülni a jövőre. Ehhez azonban fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövőnk, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére, melyek hiányoznak, és hogyan lehet megszerezni ezeket.

Az Európai Unióban az egyetlen megoldás a migráció kezelésére, ha visszaadjuk ezt a jogot a tagországoknak - jelentette ki Orbán Viktor a szlovéniai Bledben, a nemzetközi stratégiai fórum csúcsszintű kerekasztal-beszélgetésén.

Hozzátette: nem fogadható el a migráció megoldásként a demográfiai problémákra sem, mert a főként muszlim bevándorlók megváltoztatnák a hagyományos európai kultúrát.

Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös válság idején elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a migráció uniós megközelítése tönkre teheti az európai kultúrát. Már akkor az volt az álláspontja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás terrorizmushoz és társadalmi nehézségekhez vezethet, és az EU nincs felkészülve erre, nincsenek válaszai. "A migrációt meg kell állítani" - szögezte le.

Orbán Viktor hangoztatta, hogy az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni.

A magyar álláspontot megerősítve, Orbán Viktor úgy fogalmazott, nincs szükségünk kívülről jövőkre, mert ők megváltoztatják az európai társadalmak összetételét, Európa kulturális arculatát, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedést.

Úgy vélte, ezen a területen azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt, például Magyarországé, "relevánsabb", mint azoké, akik nem. A most érkező migránsok ugyanis valamennyien muszlimok.

A 2006 óta megrendezett bledi fórum fő célja, hogy politikusok, diplomaták, gazdasági szakértők, vállalatvezetők és tudósok részvételével megvitassák a kontinens előtt álló aktuális kihívásokat. Az elmúlt tíz évben 100 országból csaknem 10 ezren kaptak meghívást a tanácskozásra, amelyet a délkelet-európai térségben sokan a legjelentősebb ilyen fórumnak tekintenek.

A szerdai kerekasztal-beszélgetésben részt vett a térség számos országának állam- vagy kormányfője, köztük Janez Jansa szlovén, Andrej Babis cseh, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb és Andrej Plenković horvát elnök, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, és bekapcsolódott Charles Michel, az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Dobravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke, demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, továbbá Pietro Parolin vatikáni érsek, a szentszéki államtitkárság vezetője is.