Ramush Haradinajt Hágában hallgatják ki
Ramush Haradinaj ugyanis lemondott a koszovói kormány vezetéséről a múlt pénteken, mert a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. Keddi elutazása előtt azonban közölte, a lemondásának oka, hogy a bíróság ne Koszovó miniszterelnökét, hanem egy magánembert hallgasson ki, de amennyiben nem emelnek ellene vádat, újra indul a kormányfői székért az őszi előrehozott választásokon. A volt koszovói miniszterelnök ismét elmondta, Pristina kész tárgyalni Belgráddal, ugyanakkor a szerb termékekre kivetett vámokat csak abban az esetben vonják vissza, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét.
Aleksandar Vučić elmondta, Ramush Haradinaj hágai látogatásától nem vár sokat. A szerb államfő szerint Haradinaj a Koszovói Felszabadítási Hadsereg húsz évvel ezelőtti tevékenységét pozitív fényben fogja feltüntetni.
Ramush Haradinajt szerdán hallgatja ki a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság. Az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett feltételezett háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Az UCK-nak tagja volt Ramush Haradinaj, Hashim Thaci államfő és Kadri Veseli házelnök is.
Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja. Korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól.
Haradinaj akkor is miniszterelnök volt, amikor először emelt ellene vádat az NT, és akkor is lemondott posztjáról, hogy a felmentő ítéletet követően megnövekedett népszerűséggel induljon újra a választásokon. Feltételezések szerint az őszi előrehozott választásokat is nagy többséggel nyerné az általa vezetett párt, így ismét ő ülhetne a kormányfői székbe.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd. Amíg azonban nincs miniszterelnöke Koszovónak, nem folytatódhatnak a tárgyalások sem Szerbiával, így mindkét ország európai integrációja lelassulhat vagy akár egy időre le is állhat - írja az MTI.
