Semjén: A legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben teljes konszenzus van
A legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben teljes konszenzus van a magyarországi reális erőt jelentő politikai pártok és a külhoni magyar pártok és szervezetek között - mondta Semjén Zsolt, magyar miniszterelnök-helyettes ma Budapesten, a Várkért Bazárban, a Magyar Állandó Értekezlet 17. plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár pedig bejelentette, 2019 a külhoni magyar gyermekek éve lesz.
A külhoni magyarságnak jár a magyar állampolgárság és a szavazati jog, emellett jár neki az autonómia az európai tapasztalatoknak, normáknak megfelelően – mondta Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyarság megmaradása tekintetében négy fontos alappillér van, ezek az identitásőrző támogatások, amelyeket megtízszereztek 2010-hez képest, fontos a honosítás, már 1 millió 50 ezer felett van a honosítottak száma, fontos emellett a külhoni magyar pártok támogatása is. És a negyedik alappillér a gazdasági támogatás, amelynek keretében 50 milliárd forintot osztott szét a magyar állam.
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, Magyarország: „Abszolút életképes és fontos dolog, nem beszélve arról, hogy ez a tipikus win-win, tehát győztes-győztes konstrukció, hiszen jó a külhoni magyarságnak, mert nem csak az identitását tudja megőrizni, de gazdaságilag is meg tud élni a szülőföldjén, jó az ott élő többségi nemzethez tartozóknak, hiszen infrastruktúra bővülést és életlehetőséget, életbővülést jelent az oda befektetett pénz, jó az utódállamnak, hiszen oda kerül invesztíció, és jó Magyarországnak, mert mint látható volt, ez a magyar gazdaságnak az extenziója és a magyar GDP-t is emeli.”
A magyar belpolitikában szokatlan és páratlan egység van ezekről a kérdésekről – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt azt mondta, az egyetlen párt, amely nem vett részt a tanácskozáson, a DK volt.
A magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a diaszpóra tanács is elfogadta azt, hogy Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért-díj legyen a külhoni magyarságért díj neve, a MÁÉRT döntött arról, hogy az eddigi programokat vigyék tovább, 2019 pedig II. Rákóczi Ferenc emlékév lesz. A tematikus évek sorában 2019 a külhoni magyar gyermekek éve lesz – jelentette be Potápi Árpád János.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Magyarország: „Január elsejétől kezdődik a tematikus év. Ennek a tematikáját december hónap folyamán állítjuk össze. Az egymilliárd forint valószínűleg hasonlóan kerül megosztásra mint az idén, tehát a nagy része pályázati keret lesz, és egy kis részéből, én úgy gondolom, hogy 20 százalékából pedig különböző rendezvényeket, táborokat, iskolai versenyeket és egyebeket fogunk finanszírozni.”
Az államtitkár hozzátette, Kárpátalja kérdése szerepelt az első helyen, és Kárpátalja mellett a külhoni és a diaszpóra magyarsága is kiáll.
Semjén Zsolt pedig néhány számot is ismertetett a sajtótájékoztató végén. Az identitásmegőrző program keretében 100 milliárd forint feletti összeggel ötezer szervezetet támogattak. A szülőföldön magyarul program keretében 230 ezer magyar gyerek kap fejenként 22400 forintot, plusz 10 ezer forintot a Rákóczi Szövetségtől. Emellett több mint 700 új óvodát építenek és renoválnak a magyar kormány támogatásából, az anyasági támogatást nyolcezren igényelték a határon túlról, míg a gazdaságfejlesztéssel mintegy 33 ezer külhoni magyar vállalkozást tudtak támogatni 50 milliárd forintból.
