Szerbia és Magyarország kapcsolatrendszere példaértékű

Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek – áll a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatában többek között Vajdasággal kapcsolatban. A szövegben az áll, üdvözlik, hogy a vajdasági magyarság és a VMSZ megkerülhetetlen része ennek a kapcsolatrendszernek, amelyben aktív szerepet tölt be. A MÁÉRT tagszervezetei aggodalommal tekintenek Kárpátaljára.

Aggodalmukat fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésének résztvevői a kárpátaljai magyarság helyzetét ellehetetlenítő oktatási törvény és a nyelvtörvény-tervezet, valamint a magyar közösséget érintő immár mindennapos atrocitások miatt – többek között ezt tartalmazza a testület pénteki budapesti ülésén teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozata. A dokumentumban megdöbbentőnek nevezik a magyarságot Ukrajna ellenségeként megbélyegző médiakampányt.

Erdély tekintetében a zárónyilatkozatban többi között az áll, hogy megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyezhetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat.

Kelemen Hunor, elnök, Romániai Magyar Demokrata Szövetség: „Ott van a legsúlyosabb, ami most körvonalazódik, hogy a közbirtokossági tulajdonjogot kezdték megkérdőjelezni. Egy perújrafelvétel eljárás során a 2001, 2002, 2003-ban lezárt visszaszolgáltatási folyamatot akarják nem csak megállítani, mert ez lezáródott, hanem visszafordítani. Megkérdőjelezik azt, hogy a közbirtokosságok jogosan kapták-e vissza az erdőtulajdonukat. Ha egy esetben a bíróság visszafordítja az egykori döntést, akkor biztos vagyok benne, hogy megnyitnak újabb lehetőségeket és a székelység kezén lévő talán legnagyobb vagyon, a közösségi tulajdon kerül ismét veszélybe.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a MÁÉRT-on gratuláltak a nemzeti tanácsi választáson elért eredményükhöz. Szerinte a programjukat a folytonosság jegyében állították össze. Kiemelte, teljes egészében egy nemzetben gondolkodó közösségként próbálják fejleszteni nemcsak azt, ami a délvidéki magyarságnak jelentős, hanem a Kárpát-medencének is. Hajnal szerint ebbe a munkába a magyar kormánnyal közösen szeretnének bekapcsolódni.

Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „A szerb-magyar párbeszédet ugyanolyan jelentősnek tartjuk, hiszen láttuk, hogy az elmúlt 4 évben hány olyan alkalom volt, amikor ennek köszönhetően az együttműködés, a párbeszéd keresése eredményeképpen sikerült olyan dolgokat elérnünk, legyen az törvényhozás, érdekvédelem vagy éppen iskola felújítása, felépítése, amelyre korábban nemigazán volt példa.”

Pásztor István a MÁÉRT ülésén kiemelte, ellentétben a többi határon túli magyar közösséggel, nálunk aránylag konszolidált politikai állapotok vannak. A VMSZ elnöke szerint a vajdasági magyarok azt tapasztalják, hogy elfogadottak a szerb társdalomban. Kiemelte, Magyarország és Szerbia jó viszonya a két állam európai politikai pozicionálása szempontjából is fontos.

Pásztor István, elnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „Ez a jó viszonyrendszer azt bizonyítja, hogy ez a terhelt múlt birtokában, egy ilyen közös terhelt múlt birtokában is a két ország képes volt erre. Ha másokkal a szomszédok közül akár Magyarországnak, akár Szerbiának ez nem sikerül, nem biztos, hogy ő bennük van a baj. Azt gondolom, hogy ez a példa nemcsak a konkrét eset miatt fontos, hanem egyfajta üzenetmegfogalmazási lehetőségként is fontos.”

Felvidék tekintetében a MÁÉRT zárónyilatkozatában többi között az áll, hogy szorgalmazzák, hogy Pozsony tegyen lépéseket, hogy Szlovákia megfeleljen a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi vállalásainak. A szöveg szerint örömüknek adnak hangot, hogy egyértelmű sikerrel zárult a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program 2017-es pályázati kiírása.