Továbbra sem született megállapodás a többnapos brüsszeli EU-csúcson
Az Európai Tanács elnökének szóvivője ma arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői két-, illetve többoldalú megbeszélésekkel kezdik a csúcstalálkozó negyedik napját, majd leghamarabb délután négy órakor, vagyis ezekben a percekben ismét összeülnek huszonhetes körben.
Negyedik napja folytatódik az európai uniós vezetők plenáris ülése Brüsszelben, mivel továbbra sem született megállapodás az eredetileg kétnaposra tervezett EU-csúcs harmadik napján sem. Az uniós vezetők három napon át tárgyaltak az 1074 milliárd eurós hosszútávú, hét évre szóló költségvetésről és a hozzá kapcsolódó 750 milliárdos alapról, amely a 27 tagállam koronavírus-járvány utáni gazdasági talpra állását szolgálná. A sikertelen megegyezés oka az, hogy az úgynevezett takarékos országok, vagyis Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.
A vasárnap esti tanácskozás előtt egy olyan kompromisszumos javaslatról szóltak a hírek, amelyet a takarékos tagállamok tettek le az asztalra. Eszerint a helyreállítási alap összege 700 milliárd euróra csökkenne, és fele-fele arányban vissza nem térítendő támogatásokból, illetve hitelekből állna. Rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalásoknak nevezte az eddigieket Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó negyedik napjára érkezvén. Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt mondta, vasárnap este, hosszú tárgyalások után a vezetők kidolgozták a gazdasági mentőcsomag lehetséges keretét. Az uniós vezetők egy része szerint a mai napon megszülethet a megállapodás és lezárulhat a maratoni csúcstalálkozó.
Orbán Viktor szerint nyitott kérdés a csomagban szereplő vissza nem térítendő támogatások és hitelek aránya. A magyar miniszterelnök ezzel összefüggésben úgy nyilatkozott, a hasonló méretű és lakosságú, hasonló bevételekkel rendelkező országoknak jutó összegeket tekintve Magyarországnak esetében a különbség megalázó, sok milliárd eurós. Ezt Magyarország tisztességtelennek tartja, de az európai egység érdekében hajlandó elfogadni egy ilyen megoldást is - mondta. Szijjártó Péter a Brüsszelben zajló vita kapcsán úgy nyilatkozott, jóval többről szól, mint hogy a helyreállítási alap belső struktúrája hogyan néz ki. A vita arról szól, kik és milyen módon dönthetnek arról, hogy az uniós forrásokat hogyan használhassák fel.
