Választások - Pártok, ambíciók

A kampány hivatalosan még nem kezdődött meg, de a választási verseny már igen.

Köztársasági parlamenti választás, elnökválasztás, belgrádi választás… 2022 ismét választási év Szerbiában. A legutóbb két éve választottunk parlamenti képviselőket, de már akkor tudni lehetett, hogy az idén az elnökválasztással egyidőben ismét összemérhetik erejüket a parlamenti pártok is.

Az előrejelzések és várakozások szerint a szerbiai parlamentet február közepén oszlatja fel Aleksandar Vučić államfő, aki Bálint-napon vagy a szerb gyertyaszentelő napján, vagyis február 14-én vagy 15-én egyben ki is írja a parlamenti választásokat. Ekkor indulhat a belgrádi önkormányzati választási verseny is. A törvényi határidőket figyelembe véve az elnökválasztást körülbelül két héttel később, március 2-án írhatja ki Ivica Dačić házelnök.
 
A szerb kormány a napokban fogadta el a választásra vonatkozó törvények módosítását, amelyeket elküldött a parlamentnek elfogadásra. Ezek egyebek mellett megerősítik, hogy a parlamentbe jutási küszöb 3 százalék. A cenzust két évvel ezelőtt csökkentették 5-ről 3 százalékra annak érdekében, hogy a kisebb támogatottsággal rendelkező pártok is bekerülhessenek a törvényhozásba. A pártok indulásához továbbra is tízezer támogatói aláírásra lesz szükség, viszont itt két változást is tervez a kormány. Az egyik, hogy egy ember akár több pártot is támogathat az aláírásával, a másik pedig – ami a vajdasági magyarságot jelentősen érinti -, hogy a kisebbségi pártok esetében már az ötezer aláírás is elég lesz az induláshoz. Emellett az elnökválasztás esetében várhatóan eltörlik azt a gyakorlatot, hogy sorshúzással határozzák meg az indulók sorszámát, és ugyanazt vezetik be, mint a pártok esetében, vagyis olyan sorrendben szerepelnek majd a jelöltek a választási listán, amilyen sorrendben a választási bizottság kihirdette a jelölt indulását.

Két évvel ezelőtt az ellenzék jelentős része bojkottálta a parlamenti választást, és ezzel ki is szorult a politikai életből. Ezúttal a bejelentések szerint nem kell bojkottra számítani, sőt egyre több párt, mozgalom és koalíció alakul, amely megméretné magát tavasszal.

De nézzük előbb azt, hogy a kormánykoalíció tagjai mire készülnek. A Szerb Haladó Párt természetesen indul a választáson. Mivel Aleksandar Šapić korábbi ellenzéki politikus pártja már korábban beolvadt az SZHP-be, ők együtt indulnak.

Az Ivica Dačić vezette Szerbiai Szocialista Párt még nem döntött, hogy önállóan vagy közös listán indulna-e a haladókkal, de mindenképpen a legnagyobb kormánypártot támogatják a továbbiakban is.
 
Ivica Dačić, elnök, Szerbiai Szocialista Párt: „Arról állapodtunk meg, hogy folytatjuk a koalíciós együttműködést a választások után attól függetlenül, hogy milyen formában, egy vagy két listán indulunk-e. Ez az egyik. A másik: közös elnökjelöltünk van. De a közös listáról, vagyis arról, hogy közös listán vagy külön listákon indulunk-e, arról nem döntöttünk éppen azért, mert várjuk, hogy elkészüljön az elemzés, amelyből kiderül, hogy mi a jobb, hogyan lehet több szavazatot, valamint több parlamenti és helyi képviselőt szerezni.”

A Vajdasági Magyar Szövetség is várhatóan önállóan indul.

Dr. Pásztor Bálint, alelnök, VMSZ: „Lesz a vajdasági magyarságnak kire szavaznia a Vajdasági Magyar Szövetség képében, személyében. Mi nem ígérgetni fogunk, nem valamiféle ellenzék vágyálmokat fogunk kergetni, hanem az eredményeink bemutatásával fogunk kampányolni.”

Emellett mindazok a kis pártok, amelyek vagy a haladók vagy a szocialisták listáján szerepeltek korábban, most is indulni szándékoznak, szintén korábbi partnereikkel együtt. Az említett pártok mindegyike már korábban közölte, az elnökválasztáson Aleksandar Vučićot támogatja, noha az államfő korábban azt mondta, február végén közli, jelölteti-e egyáltalán magát még egy mandátumra köztársasági elnökként.
 
Igor Mirović, elnökségi tag, Szerb Haladó Párt: „Aleksandar Vučić mindenképpen egy olyan személy, akinek jelöltetnie kell magát, akinek ahogy a költő mondja a Hegyek koszorújában, „van mivel Miloš elé kiállni”, aki a munkájával és eredményeivel kivívta, hogy az előttünk álló választások elnökjelöltjeként akarjunk róla beszélni.”

És mi van az ellenzékkel? Azt már tudni lehet, hogy nem bojkottálják a választásokat. Néhány politikus már bejelentette indulási szándékát az elnökválasztáson is. Ilyen például Boško Obradović, a Dveri vezetője, akit nyolc jobboldali párt és mozgalom támogat. A mozgalom azokra a jobboldali szavazókra számít, akik nem szimpatizálnak a haladókkal, de nem szeretnének baloldali kormányt.
 
Boško Obradović, elnök, Dveri
- A Nyugat-barát volt kormánypártok és a méginkább Nyugat-barát baloldali zöldek mellett a választóknak most van egy harmadik ellenzéki opciójuk is, amit én piros-kék-fehérnek neveznék, ami a hazafias és globalizációellenes tömb, aminek a szlogenje: Új emberek a rendszerváltásért lenne.
 
A parlamenti választáson - és nem elhanyagolhatóan a belgrádi önkormányzati választáson – is jelentős ellenzéki részvételre lehet számítani. Dragan Ðilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetője például úgy véli, valós esély van arra, hogy az ellenzék győzzön Belgrádban, a január 16-i népszavazáson ugyanis bebizonyosodott, a fővárosiak nem támogatják a kormány politikáját.
 
Dragan Ðilas, elnök, Szabadság és Igazságosság Pártja: „Ahogy látom, a hatalom és Aleksandar Vučić azt várja, hogy előbb az ellenzék közölje, ki lesz az államfőjelöltje, még akkor is, ha jelenleg ő tölti be ezt a funkciót, hogy aztán bejelenthesse, jelölteti-e ismét magát, figyelembe véve, hogy az igazi felmérések, nem amit a Faktor Plus végez - amely nem tud kiegyezni a Bliccel, hogy telefonos vagy terepi felmérést végzett-e, ezért ellentétes információkat adnak -, azt mutatják, hogy  Aleksandar Vučić nagyon rosszul áll.”

Dragan Ðilas szerint az ellenzéknek össze kell fognia, és mindazoknak a pártoknak, akik nem akarnak együttműködni a haladókkal, együtt kellene indulniuk. Így közös indulásról egyezett meg a Szabadság és Igazságosság Pártja, a Demokrata Párt és a Néppárt, listavezetőjük pedig Marinika Tepić lesz. Ehhez az ellenzéki blokkhoz csatlakozott a Szabad Polgárok Mozgalma, a Fordulatért Mozgalom, a Szabad Szerbiáért Mozgalom, a Sloga Szakszervezet, a Polgári Platform és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Boris Tadić vezette Szociáldemokrata Párt, vagy az Újpárt indul-e a választásokon, erről ugyanis ők még hallgatnak.

De mekkora esélye van így a kormányzó pártoknak és mekkora az ellenzéknek? A közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb párt még mindig a Szerb Haladó Párt, a legnépszerűbb politikus pedig Aleksandar Vučić. Ha most lennének a választások, a Demostat felmérése szerint a haladók a voksok 55 százalékát szereznék meg.

Az ellenzék politikusai közül a legtöbben Marinika Tepićet tartják szimpatikusnak, és egyben esélyesnek arra, hogy vezetésével komoly sikereket érjenek el az ellenzéki pártok. A Demostat felmérése szerint éppen az általa vezetett koalíció tudna komolyabb sikereket elérni, és megszerezni a voksok 16 százalékát.

Bojan Klačar, ügyvezető igazgató, CESID: „Ebben a pillanatban biztosra vehetjük, hogy a kampány feszültségekkel és érzelmekkel teli lesz. Biztos, hogy bizonytalan lesz az eredménye, lehet, hogy nem a nagy politikai változások értelmében, de bizonytalan lesz, mert az állampolgárok motiváltabbak lesznek, hogy elmenjenek szavazni egy olyan választáson, ahol van konkurenciája a hatalomnak. Jó, hogy létezik ilyen konkurencia, mert ez pluralizmushoz vezet. Ebben a rendszerben pedig minden állampolgár valamilyen módon megtalálja az érdekét, hogy részt vegyen a választáson.”

A közvélemény-kutatások persze tévedhetnek, hiszen még két és fél hónap van magáig a voksolásig, és a várakozások szerint a kampányra mindegyik fél számos ígérettel készül, és sok függ attól is, milyen lesz a szavazási kedv, hányan vesznek részt a voksoláson.