Válaszút előtt áll Szerbia
Az Európai Unió két dologban is határozott lépést vár Szerbiától. Egyrészt szankciókat kell bevezetnie Oroszország ellen, másrészt el kell fogadni a koszovói helyzet rendezéséről szóló uniós tervet. Az EU azonban nem lenne hálátlan: az elmúlt napokban-hetekben számos olyan beruházásról hallhattunk, melyek megvalósulása gazdasági és infrastrukturális téren is nagyon sokat jelentene Szerbiának.
Tavaly októberben együtt tekintette meg a Szerbia és Bulgária közötti gázinterkonnektorok építési munkálatait Aleksandar Vučić szerb elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vezeték azért fontos, mert azon keresztül Szerbia részesülhet a görög kikötőkbe érkező amerikai cseppfolyósított gázból a mostani orosz helyett. A beruházás az év végéig készül el.
Az eseményen az is elhangzott, hogy Brüsszel 500 millió eurós vissza nem térítendő támogatást biztosít a nyugat-balkáni országok számára az energiafüggetlenség szavatolására, emellett Szerbia több mint 160 milliós azonnali költségvetési támogatást kap.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke: „Hálásak vagyunk az Európai Uniónak és az Európai Bizottság elnökének azért, mert segítettek abban, hogy a dolgokat közép és hosszú távon is kezeljük, nem csak rövid távon. Hogy őszinte legyek, amikor valaki pénzt ad, és ezért nem kér semmit, akkor nagyon meg kell azt köszönni.”
Az azonban, hogy az Unió „nem kér semmit”, talán erős megállapítás volt. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis már ezen az eseményen is hangsúlyozta: Szerbiának az Európai Unióban van a helye, a kül- és biztonságpolitikáját azonban össze kell hangolnia Brüsszelével. Ez pedig elsősorban a Moszkva elleni szankciók bevezetését jelenti, mely lépést Szerbia az orosz-ukrán háború kitörése óta igyekszik elkerülni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: „Az Európai Unió számára rendkívül fontos, hogy még többet fektessen a partnerországokba, így a Nyugat-Balkánba is, többet mint bármikor korábban, mert ezek a befektetések a jövőbe történő befektetések. Befektetések a közös kontinensünk békéjébe, biztonságába, stabilitásába és fejlődésébe.”
A büntetőintézkedések bevezetése mellett Szerbiának a Koszovóval való viszonyát is rendeznie kell, ha jövőjét az Európai Unióban képzeli el. A témával kapcsolatban kidolgozott francia-német javaslat az ősz elején került be a köztudatba, de konkrétumok csak akkor derültek ki, amikor az államfő február elején a parlament előtt ismertette a dokumentum tartalmát és az azzal kapcsolatos uniós elvárásokat. Azt mondta, ha Szerbia nem fogadja el a tervet, megszakadhat az európai integrációs folyamat, leállhatnak a nyugatról érkező befektetések és akár szankciókra is számítani lehet. Nyomatékosította azonban, Szerbia az uniós utat akarja járni.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke: „Az európai út sok mindent jelent Szerbiának. Az európai út befektetést és színvonalat jelent. A fizetéseket és a nyugdíjakat. Amikor kormányfő lettem, akkor a szerbiai átlagfizetés 330 euró volt. Most várjuk a friss adatokat, amelyek a januári hónapra vonatkoznak. Arra számítunk, hogy 740 euró lesz az átlagfizetés januárban. Év végéig pedig átlépheti a 800 eurót.”
Az uniós közeledés lehetséges előnyeit láthattuk a múlt héten is, amikor Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos érkezett Szerbiába, hogy egyeztessen a Belgrád-Niš gyorsvasút kiépítéséről, mely szintén uniós forrásokból valósulhat meg.
Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos: „Azért választottuk ezt a projektet, mert úgy gondoljuk, hogy ez jelentősen befolyásolja Szerbia, Dél-Szerbia és az egész régió polgárainak mindennapjait. Ennek a vonatnak új munkahelyeket, beruházásokat kell hoznia azokon a területeken, amelyeken a legnagyobb szükség van rá, Dél-Szerbiában. Egy új Szerbia, egy új régió jöhet létre.”
A Belgrád-Niš vasút tulajdonképpen a Belgrád-Budapest gyorsvasút folytatása lesz. Amikor elkészül, mindössze három óra alatt el lehet jutni Újvidékről Nišbe, Budapestről pedig körülbelül négy és fél óra alatt a dél-szerbiai városba. A munkálatok összértéke 2 milliárd 775 millió euró, ebből az EU 610 millió eurót ad, de a fejlesztéshez a szerb költségvetésből is, továbbá uniós hitelekből is biztosítanak eszközöket. A munkálatokat várhatóan 2024-ben kezdik meg, 2029-ben pedig befejeződnek.
És bár nem hivatalos, a szerb sajtóban egy óriási gazdasági beruházás lehetőségéről is olvasni lehet. A Demostat portál cikke szerint a szerb kormány a német óriással, a Mercedessel tárgyal. Az autógyár állítólag Szerbiában nyitna üzemet, és itt készítene elektromos járműveket. A megállapodásban érintett lehet a Rio Tinto cég is, mely korábban a jadar-völgyi lítium kitermelésében volt érdekelt. A Demostat úgy tudja, Szerbia mégis rábólint majd a bányanyitásra, a kinyert lítiumot pedig akkumulátorokba, majd a Mercedes autóiba építenék be. A projekt a környezetvédelmi kockázata ellenére is óriási gazdasági előrelépést jelentene Szerbiának, egy Mercedes-méretű befektetés ugyanis pozitív üzenetet küldene minden nyugati cégnek.
A német beruházással kapcsolatban az államfő egyelőre annyit mondott, mindent megadna, hogy ez lehetséges legyen. Hozzátette, korábban már egyeztetett a témáról, és kész a további tárgyalásokra is.
Az azonban, hogy Szerbia meglépi-e az Unió által kért lépéseket, még a jövő zenéje. A következő fontos mérföldkő március 18-án lehet, amikor is az észak-macedóniai Ohridban találkozik majd a szerb államfő és a koszovói kormányfő. Uniós források úgy fogalmaztak, a tárgyalások eredményeként megszülethet az a megvalósítási terv, ami elengedhetetlen része a Belgrád és Pristina közötti viszony normalizációjához vezető európai uniós szerződésjavaslatnak. A találkozó eredményeiről Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője számol majd be a március 23-án kezdődő uniós csúcson.
