Várady Tibor: Szavatolni kell a Koszovón élő szerbek területi és a személyi autonómiáját
Az akadémikus a Tanjug hírügynökségnek elmondta, ez a szint alá nem szabad engedni a szerb érdekeket. A megegyezésre kicsi az esély, de nagyon fontosak a belső párbeszédek Koszovó jövőjéről, mindenekelőtt azért, hogy a nyilvánosság megismerje a tényeket – véli Várady. Elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő kezdeményezte a dialógus megkezdését.
Elmondása szerint jelen pillanatban valószínűtlen, hogy Koszovó visszatérjen Szerbiához. Az viszont megvalósítható cél, hogy a szerb templomokat, kolostorokat, nyelvet és kultúrát megőrizzék Koszovóban – tette hozzá. Várady Tibor emlékeztetett arra, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása nem fért össze a nemzetközi joggal, ettől függetlenül Koszovó ténylegesen nem része Szerbiának.
Várady Tibor, akadémikus: „A Nemzetközi Bíróság nem erősítette meg a tényt, miszerint a nemzetközi jog a mi oldalunkon áll. Kérdés, hogy mi ezt a tényt kezelhetjük-e mérvadóként, hogy erre alapozzuk a lépéseinket. Mindenekelőtt szembesülnünk kellene azzal, hogy Koszovó de facto jogilag nem része Szerbiának függetlenül attól, hogy annak kellene-e lennie, függetlenül attól is, hogy ez igazságos vagy nem. Szerbiának sem a törvényhozó, sem az adminisztratív, sem az igazságszolgáltató hatalma nem terjed ki erre a területre. Ebben az esetben arról beszélni, hogy megőrizzük Koszovót, nem a legmegfelelőbb retorika. Nehéz megőrizni azt, ami nincs a mi tulajdonunkban.”