„Zombor a vajdasági magyarság egyik központja”
A Magyar Polgári Kaszinóban színes programmal várták a szervezők a második alkalommal megrendezett városnapi ünnepség alkalmából összegyűlteket. A jelenlévők szerint az esemény értékteremtő és közösségépítő.
Dr. Goretić Vámoser Györgyi, alelnök, a VMSZ nyugat-bácskai körzeti szervezete: „1749. február 17-én Mária Terézia átadta azt az okiratot, amellyel Zombor elnyerte a szabad királyi város címet és erre a rangra lett emelve. Ekkor kezdődött el Zombor város fejlődése, úgy gazdasági, mint kulturális szempontból. Illetve társadalmi gazdagodása és fejlődése. Ami minden zomborinak fontos volt akkor is és most is. Így a zombori magyarságnak is.”
Ahhoz, hogy a szórványban megmaradhasson a nyugat-bácskai magyarság, abban a Magyar Nemzeti Tanácsnak is fontos szerepe volt - mondta Hajnal Jenő. Az MNT elnöke kifejtette: az oktatás különböző szintjein igyekeztek elérni azt, hogy minél több szülő taníttassa anyanyelvén gyermekeit. „Egy közösség megmaradásának legfontosabb elve az anyanyelve, hogy anyanyelvében megmaradjon, hogy anyanyelven tudjanak az itt megszülető gyermekek óvodától kezdve továbbtanulni. Ami nagyon fontos, hogy mind a tájékoztatásban, mind a hivatalos nyelvhasználatban otthon érezzék magukat.” - szögezte le Hajnal Jenő.
Zombor a vajdasági magyarság egyik központja - hangsúlyozta Pásztor Bálint. A VMSZ alelnöke elmondta: támogatni kell az ilyen rendezvényeket, hogy az itt élő magyarok megőrizhessék identitásukat: „Nagyon fontos, hogy a nyugat-bácskai magyarság igyekszik Zombornak a patináját megőrizni és úgy egyáltalán, hogy őrzi a magyarságát, az anyanyelvünket, a kultúránkat. Ehhez járul hozzá a mai rendezvény is, és mindenképpen erre szükség van, és mindannyiunknak az a feladata, hogy ehhez megadjuk a segítséget, ahogy eddig is próbáltuk különböző eszközökkel.”
A városnapi ünnepségen Zombor testvárosából, a magyarországi Bajáról is érkeztek vendégek.
