420 forint felett 1 euró
Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, ma 426 forintra drágult az euró. Folytatódik a magyar deviza vesszőfutása, a múlt héten is csak két nap alatt majdnem 4 százalékot esett. Meddig tarthat a forint zuhanórepülése? Milyen lesz a folytatás? És hogyan hat ez ránk, akik Vajdaságban élünk?
Itt az újabb történelmi mélypont: október 3-án egy euróért már 426 forintot kellett adni. Számos oka van a magyar deviza soha nem látott gyengülésének. Az egyik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten leállította kamatemelési ciklusát. Likviditási szűkítést szeretnének elérni, és az inflációt kordában tartani.
Virág Barnabás, alelnök, Magyar Nemzeti Bank: „Egyetlen megfontolás van, hogy elkerüljük a második körös infláció kialakulását, elkerüljük az inflációs várakozások (korgonzoltságát) és ezzel biztosítsuk azt, hogy a monetáris politika időhorizontján …. tehát másfél, 2 éves távon az infláció jó eséllyel csökkenő pályára álljon, és ne csak csökkenő pályára álljon, hanem hogy az inflációs cél közeli tartományba süllyedjen.”
De nem csak a kamatemelési ciklus leállítása jelenthet gondot, több más probléma is van, amelyek a forint ellen szólnak. A dollár ereje nem csillapodik továbbra sem, az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak is rontanak a helyzeten, a magas energiaárakról nem is beszélve, az uniós források is elmaradnak Magyarországon, a szeptemberi magyar infláció pedig elérheti a 20 százalékot az MNB számításai szerint. Ráadásul egyre komolyabbak a magyar külső pénzügyi mutatókkal kapcsolatos aggodalmak is – a fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg nem a várt szerint alakul.
A forint gyengülése a régióbeli országok saját devizájához képest is észrevehető. A lengyel złotyi euróárfolyama például jobban alakult a magyar devizához képest.
Fél évvel ezelőtt, áprilisban még 370-380 forint volt egy euró – derül ki a portfolio.hu grafikonjából. Egy évvel ezelőtt pedig az eurót még 360 forinton jegyezték. Hétfőn 426 forintot ér az uniós valuta.
A forint zuhanórepülése valószínűleg még nem ért véget. Egyes szakértők szerint akár 430-440-es euróárfolyam is jöhet még a következő hónapokban. Azt mondják, mivel a jegybank lezárta a kamatemeléseket, kevés mozgástere marad a beavatkozásra. Többen úgy fogalmaznak, úgy tűnik, szinte minden „összeesküdött” a forint ellen, és egyelőre nehéz olyan tényezőt találni, ami mellette szólna.
Bizonytalan a helyzet, ilyenkor a legjobb, ha az ember addig takarózik, ameddig a takarója ér – ez az a jó tanács, amihez mindig érdemes tartanunk magunkat. Bepánikolni, hirtelen döntéseket hozni ilyen időkben nem érdemes. Például, ha a forintromlástól tartva az emberek a forintjukért eurót vásárolnak akkor, amikor sok forintot kell adni az uniós devizáért, később, amikor mégis szükségük lesz forintra, lehet, hogy sokkal kevesebbért tudják eladni az eurójukat, vagyis sokat veszítenek. A Magyar Bankszövetség elnöke, a Szerb Nemzeti Bank valamikori kormányzója, Radovan Jelasity korábban így magyarázta el a forinttal kapcsolatos problémát: „Amikor engem is megkérdeznek, hogy most akkor Magyarországon mi lesz a forint-euró árfolyammal, akkor általában azt szoktam válaszolni, hogy sajnos nem tudom, hogy ez meddig fog tartani. Elképesztő mennyi ember vásárolt, eladott részvényt, kötvényt, mennyi ember váltott forintból eurót, eurót forintba. És valljuk be őszintén, általában a kis ember, az átlagember az, aki leggyorsabban megijed, aki forintot vásárolt 400-on, aki eladja ugyanazt az eurót 360-370-ért, mert valamire szüksége lesz. Én csak tényleg arra kérem az embereket, ne dőljenek be mindenféle badarságoknak, főleg egy ilyen hektikus időszakban, mint amiben most élünk. És ugye van egy ilyen pesti mondás: nix ugri-bugri, langsam spazieren! Nagyon fontos, hogy az ember higgadtan döntsön, még mielőtt megnyomja a gombot, még mielőtt valamit elad, vásárol. Nagyon fontos, hogy az ember ne egyik napról a másikra kapkodjon, mert a szomszéd ezt csinálta, vagy ezt hallotta egyik-másik embertől, ezt olvasta egyik-másik site-on, amelyek tényleg nem jó és felelősségteljes információkkal szolgálnak.”
Mi, akik Szerbiában élünk, másként éljük meg a forint gyengülését. Itt vannak például az anyagországból érkező különböző támogatások. Mivel a forint kevesebbet ér, ezért a kézhez kapott támogatás sem ér annyit, mint amikor megítélték, hónapokkal ezelőtt. Természetesen, ezzel előre senki nem tudott számolni, senki nem tudhatta előre, hogy a programokra korábban kiszámolt és tervezett szükséges pénz mire ideér, már kevesebbet ér. Szerencsére nemigen hallottunk olyan eseményekről, rendezvényekről, amelyek ilyen okok miatt elmaradtak volna. Alkalmazkodunk a helyzethez. A szerbiai átlagpolgárnak pedig a forint gyengüléséből akár némi haszna is lehet, hiszen a rendelkezésre álló dinárjából több magyar devizához juthat, ezzel együtt többet is vásárolhat Magyarországon, természetesen, ha vállalja, hogy idejét és türelmét nem kímélve átmegy a határon.
Mindenkit az foglalkoztat, vajon magára tud-e találni a forint a zuhanás után? A választ nem tudja senki. Meglátjuk. Annyit tehetünk, hogy nem rövid távon gondolkodunk, kivárunk, és minden lépésünket megfontoltan tesszük meg. Ez nem a hirtelen elhatározások időszaka – mondják a szakértők. A negatív várakozások pedig semmiképpen sem segítik a forint erősödését.
