Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót Budapesten
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A központi rendezvénysorozat a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott, ahol Áder János magyar köztársasági elnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere mondott beszédet.
M1-live/screenshot
Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján ma reggel a Parlament előtti Kossuth téren, Budapesten. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.
M1-live/screenshot
A központi rendezvénysorozat Budapesten a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott, ahol Áder János magyar köztársasági elnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere mondott beszédet.
MTI/Koszticsák Szilárd
Tarlós István azt mondta, az aradi vértanúk hazafias kiállásuk, egyenes jellemük, nemzethez való hűségük, szabadságvágyuk okán voltak készek elszenvedni az erőszakos halált. A politikai győzelem a bigott erőké lett, de a nemzet függetlenségének csorbítása nem tudta visszafordítani a polgári gondolkodás előretörését - fogalmazott Budapest főpolgármestere: „A magyarság évezredes történelme bizonyítja, hogy népe jórészt erős és elszánt patriótákból állt, akiknek köszönhető, hogy történetének kezdete óta megőrizte független nemzeti mivoltát, nyelvét és önálló identitását. A magyar hagyományokban mélyen gyökerezik az aradi vértanúk emléke.”
MTI/Koszticsák Szilárd
Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége - mondta Áder János magyar köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A magyar államfő emlékeztetett, a tragikus sorsú első magyar miniszterelnököt igaztalan vádak alapján, csupán bosszúból ítélték halálra. „A megrendítő halál, a lőporfüst, a puszta kezdőbetűkkel jelzett első sírbolt, de még a második nyughely, a díszes mauzóleum is képes elfeledtetni egy tiszteletreméltó életet. Mintha Batthyány minden államférfiúi erényét végérvényesen magába olvasztotta volna, hogy mártírként halt meg. Pedig Batthyány Lajos nemcsak meghalt Magyarországért, hanem élt, dolgozott, küzdött érte” - hangsúlyozta beszédében a magyar köztársasági elnök.
MTI/Koszticsák Szilárd
A beszédeket követően koszorúzással és néma főhajtással tisztelegtek a vértanúhalált halt egykori miniszterelnök és mártírtársai, valamint a forradalom és szabadságharc hősi halált halt áldozatai előtt. A nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 18 óráig lehet mécsest gyújtani.
MTI/Bruzák Noémi
A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk.
