Folyamatosan gyengül a forint az euróval szemben

Meddig mehet el az árfolyam, és milyen következményei lehetnek? És hogyan érinti ez Vajdaságot? Következő összefoglalónkból megtudhatják.

Öt év alatt majdnem 100 forintot gyengült a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. A grafikonon is látható: 2017 júniusában 306 és 310 között mozgott. Az értékvesztés azóta, kisebb javulások ellenére, szinte folyamatos. Rendszeresek a szalagcímek a történelmi mélypontokról – 340, 360, 380, 400… A hetet most 404 fölötti értékkel kezdte a forint, ami újabb negatív rekordnak számít. De mi is határozza meg a forint árfolyamát?

A devizákat a nemzetközi tőzsdéken ugyanúgy adják-veszik, mint ahogy mi vásárolunk a boltban. A különbség az, hogy a devizák értékét más tényezők határozzák meg. Ilyen például a nagyobb tőkealapok tevékenysége, az állami intézkedések, bejelentések, a monetáris politika lépései, a vállalati export- és importtevékenységek, a más térségekben történő gazdasági, politikai változások és a környékbeli hasonló valuták teljesítménye.

Egy deviza akkor erősödik, ha irányába nő a kereslet, tehát valamilyen célból többen akarnak vásárolni, befektetni belőle. Ha pedig egy adott deviza gyenge, akkor vagy gazdasági gyengélkedés van a háttérben vagy egyszerűen nincs rá megfelelő kereslet.

Hogy konkrétan mely tényezők vannak most hatással a forintra, és a teljes monetáris környezetre, arról Virág Barnabás, a jegybank alelnöke beszélt a monetáris politika aktuális kérdései témában tartott háttérbeszélgetésében. A szakember négy fő befolyásoló tényezőt emelt ki.

Virág Barnabás, alelnök, MNB:

„- Külső kamatkörnyezet – már nem csak a feltörekvő piacokon indult el egy általános kamatemelési ciklus, hanem egyre inkább, és egyre határozottabb módon a fejlett gazdaságok esetében is ezt látjuk. Ez általánosan fogja befolyásolni a feltörekvő gazdaságokon kialakuló kondíciókat. Kulcsfontosságú lesz az erre adott válasz.
- Kockázati környezet – ez sajnos továbbra is jelen van. A háború velünk van, a szankciók velünk vannak. Nehéz megmondani, hogy ez a folyamat mikor ér véget. Továbbra is készen állunk helyes döntésekkel válaszolni a kockázati környezetre.
- És van két belső tényező, mely a magyar gazdasággal kapcsolatos általános megítélést mozgatja: az Európai Unióval való megállapodás – megismétlem, amit két hete mondtam: minden rendelkezésre álló jel arra mutat, hogy ez a megállapodás megkötésre kerül. Ugyanakkor ez a folyamat folyamatosan mozgatja a gazdasági megítélést.
- Az utolsó pedig az egyensúly helyreállítást célzó intézkedések. Itt az MNB álláspontja az, hogy az egyensúly a költségvetésben és a folyó kifizetési mérlegben minél gyorsabban helyreálljon. A költségvetés szempontjából azt tudom mondani, hogy az intézkedések már a nyár folyamán érdemi javulást hoznak a költségvetési adatokban.”

A legfontosabb intézkedés, mellyel az árfolyam szabályozható, az alapkamat emelése. A növekedési ciklus tavaly nyár óta tart. Akkor a 0,6 százalékos értéket kezdték el apránként feltornázni. A monetáris szigorítás üteme azonban a háború kitörése óta jelentősen fokozódott – a korábbi néhány tizedes emeléseket 100-150 bázispontos ugrások váltották fel. A kedden meghozott döntés az eddigi legdrasztikusabb - 185 bázisponttal emelte az alapkamatot a magyar jegybank Monetáris Tanácsa. Az alapkamat így most 7,75 százalékos. Ez egyébként messze elmarad a korábbi csúcsoktól: 2004 márciusában 12 százalék felett volt az alapkamat, 2008 októberében 11 és fél százalékon.

A mostani jelentős módosításra a forint gyenge árfolyama miatt volt szükség, a magyar fizetőeszköz ugyanis hétfőn már a 404-es szintet is meghaladta az euróval szemben. A döntés hatására azonnal javult a forint árfolyama, 397-re erősödött, szerda délelőtt azonban újra a 400-as szinten jegyezték. Az alapkamat emelése egyébként egyebek mellett azt jelenti, hogy a bankok drágábban jutnak hozzá a pénzhez, ami egy újabb ok arra, hogy megemeljék a hitelkamataikat, a kölcsönt törlesztők havonta így nagyobb összeget kénytelenek fizetni.

De hogy mit jelent a rossz árfolyam az emberek pénztárcájára nézve? Erről kérdeztük a Közügyek egy korábbi adásában Radovan Jelasityot, a bankszövetség elnökét.

Radovan Jelasity, elnök, Magyar Bankszövetség: „Az árfolyamnak most már sokkal kisebb a kihatása, mint amilyen 10-15 évvel ezelőtt lett volna. A lakossági devizahitelek eltűntek a magyar bankszektorból, ami egy nagyon fontos dolog, tehát sokkal kisebb a direkt kitettség, mint tizenöt évvel ezelőtt. Viszont az árakon keresztül természetesen ez begyűrűzik, viszont ha erősödik a forint, akkor ennek meglesz a pozitív hatása is. Ami fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiáll a mandátuma mögött, és az elsők között emelte az alapkamatot, hogy csökkentse az inflációt.”

A gyenge árfolyamnak nyertesei is vannak. Ilyenek például az export cégek, melyek termékeiket külföldön euróban vagy dollárban értékesítik, így azt átváltva forintba több a bevételük. Jól járnak a külföldi cégek is, melyek a munkabért forintban fizetik, így kevesebb költségük keletkezik, és a külföldi befektetők és cégek is, akik így több forint hitelt tudnak felvenni kedvező feltételekkel.

Végezetül vizsgáljuk meg, hogyan hat a gyenge forint ránk, vajdasági magyarokra. Azok, akik Magyarországon dolgoznak, vagy bevételüket forintban kapják, viszont a pénzt Szerbiában költik, rosszul járnak, átváltásnál egyre kevesebb dinárt kapnak ugyanannyi forintért.

Ha azonban valaki Szerbiában kapja a fizetését, de Magyarországon vásárol, az több forinthoz jut, vagyis neki kedvez az alacsony árfolyam. Mostanában egyre többen döntenek úgy a határ menti térségben, hogy a nagybevásárlást is Magyarországon intézik. Mert ugyan lényegesen emelkedtek a magyar árak, az árfolyamkülönbség akkora, hogy sok termék még így is olcsóbb, mint nálunk. Főként a hatósági áras termékekre igaz ez: lisztet és cukrot is megéri Magyarországon vásárolni. Korábban pedig az üzemanyag volt az egyik legcsábítóbb árucikk, olcsó magyar benzint azonban határon túliak néhány hete már nem tankolhatnak.

Fontos megemlíteni azt is, hogy azok a vajdasági intézmények, melyek részben vagy egészben Magyarországról kapják a működésükhöz és programjaik megvalósításához szükséges támogatást, most nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A támogatások összegét ugyanis forintban határozták meg. A forintot azonban át kell váltani euróba, majd dinárba, ami jelentős veszteséget jelent.

A tegnapi kamatdöntés hatására némileg erősödött a forint árfolyama. A magyar jegybank Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal emelte az alapkamatot, aminek következtében tegnap 397-re erősödött, majd ma délelőttre 400-ra gyengült a magyar fizetőeszköz. A délutáni adatok szerint a hivatalos árfolyam újra 396 forintra alakult az euróval szemben. Vagyis az árfolyam bizonytalan, de a hétfői, 404-es csúcsot már sikerült lenyomni.