Ugrás a tartalomra

Hajnal Jenő: A délvidéki magyarságnak erőt kell felmutatni

2021.03.29
17:07
2021.03.29
19:19
Forrás
kulhonimagyarok.hu
A megfogyatkozott délvidéki magyarságnak azok helyett is erőt kell tudnia felmutatni, akik nincsenek itt velünk, de bízunk benne, hogy egyszer majd hazatérnek.

Ezt nyilatkozta ki a kulhonimagyarok.hu portálnak adott interjújában Hajnal Jenő. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszélt a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását élvező programokról, a jövőbeli tervekről és a példaértékű szerb-magyar kapcsolatokról is.

Hajnal Jenő elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szervezete. Ennek közvetítésével az itt élő magyar nemzeti közösség gyakorolja kollektív jogát az önkormányzáshoz, elsősorban a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén. Ha a kisebbségi léthelyzetet megnézzük, akkor egyértelművé válik, hogy a nemzetpolitikai államtitkársággal való együttműködésben minden olyan fontos téma a tanácsnál van, amely az anyanyelvhez, az identitáshoz, a közösséghez, a nemzethez köt bennünket. S ezeket a feladatokat a Magyar Nemzeti Tanács igazán 2002 óta látja el, noha előzőleg, 1999-ben már létrejött az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács. Azóta azt láttuk, tapasztaltuk, hogy hatalmas jelentősége van annak, ha egy országosan elismert, törvény által szabályozott szervezete van a magyar kisebbségnek. A szerb alkotmány ugyanis garantálja, hogy a nemzeti kisebbségek demokratikusan megválasztott tanácsokban képviselhetik magukat. 2010-től pedig a közvetlen választás azt is jelenti, hogy azoknak, akik a magyar névjegyzékbe feliratkoznak, lehetőségük van, hogy a nemzeti tanács tagjaira szavazzanak. Hogy ez mennyire fontos, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a választási névjegyzékbe több mint 130 ezren jelentkeztek.

Hozzátette, a legjelentősebb és legnagyobb programok elsősorban a magyar kormánynak, a nemzetpolitikai államtitkárságnak köszönhetően valósulnak meg, ugyanakkor közvetlenül a szerb állam, sőt, a Vajdasági Autonóm Tartomány is támogatja a nemzeti tanácsot. A legtöbb segítség elsősorban a fejlesztéseinkre érkezik. Fontos azonban leszögezni, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak is az az elképzése, hogy főként szerb állami pénzekből kell az itt élő közösséget megőrizni, megtartani. Az anyaországból érkező támogatásokból pedig magasabb szintű fejlesztéseket próbálunk finanszírozni, igyekszünk ellensúlyozni azt a hátrányt, amely a kisebbségi léthelyzetből adódik.

A legnagyobb fejlesztések az oktatás területén valósulnak meg, mondta el Hajnal Jenő. Négy éve, 2017-ben kezdődött el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, és abban óriási szerepet tudtunk vállalni. Szórványóvodai központokat tudtunk kialakítani, a református egyház külön óvodai hálózatot épített ki. Szinte nincs olyan magyar oktatási nyelvű óvoda, ahol egy magyar sarkot ne rendeztünk volna be, vagy ne újítottunk volna fel valamit, az intézmények játszótereket kaptak. Szabadkán pedig Vackor néven egy gyakorló óvoda építése folyik, reméljük, hogy ősszel már a gyerekek is beköltözhetnek az intézménybe, amely Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar gyakorlóóvodája is lesz egyben. Hasonló óvodát, a szabadkai gyakorló intézmény kirendeltségét szeretnénk megvalósítani majd Újvidéken is. A szórványban, a Szerémségben pedig a református egyház indít egy szórványóvodát. Ha már a felsőoktatás szóba került, fontos megjegyezni, hogy a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar óriási szerepet vállal a magyar nyelvű oktatásban, miként az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola is. Valamennyi nemzeti jelentőségű intézmény, a működésüket és a programjaikat is a nemzetpolitikai államtitkárság támogatja. Emellett meg kell említeni, hogy magyar felsőoktatási konzultatív központok működnek Zentán, ahol kertészmérnök képzés folyik, Szabadkán, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban, ahol inkluzív fejlesztő szakpedagógiai, logopédia szakirányú, konduktor segítő és mentálhigiénés segítő továbbképzés, valamint mechatronikai mérnöki mesterképzés folyik, és Zomborban, ahol a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának ápolóképzése zajlik. Ezek konzultatív központonként működnek, külön egyetemi kari kirendeltségük nincsen, de a hallgatók helyben, a szülőföldjükön tudják megszerezni a tudást, a vizsgák pedig magyar egyetemi elismertséggel bírnak. A nemzetpolitikai államtitkárság segítségével megújulnak az alap- és középfokú oktatási intézményeink is. Emellett óriási jelentősége van annak a nemzetpolitikai támogatásnak, amely a Magyar Médiaház felépítésére érkezett. Nagyon jól tudjuk, abban, hogy egy közösség önmagát jól meg tudja szervezni, hogy láthatóvá váljon, a médiának óriási szerepe van napjainkban. Nagy lehetőség volt az is, amikor a tanács alapításába került a Magyar Szó című napilap és a Hét Nap című hetilap, így ezeket a sajtótermékeket is anyaországi segítségekkel is támogatni tudjuk. Ez is óriási dolog.

Kiemelte, A kulturális és egyházi élet identitásunk alapköve, így a fejlesztések során művelődési otthonok, közösségi terek újulnak meg. A Bányai János Irodalmi Alapítvány is kapott támogatást a nemzetpolitikai államtitkárságtól, így Bácsfeketehegyen felépült egy könyvtár. Itt létrejött a Bányai János akadémikus emlékét őrző gyűjtemény. Megújult a Szabadkai Városi Könyvtár, a fejlesztés majd tovább folytatódik, mert az épület fontos műemlék. Befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, amelyhez a magyar kormány szintén nagyon jelentős támogatást adott. Ez is egy óriási beruházás volt, ezzel a zsinagóga Szabadka meghatározó intézményévé vált. Most folynak a Szent Teréz-székesegyház állagmegóvó felújításai Szabadkán, emellett Zentán megépült a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom. Utóbbi alapkövét már 1996-ban elhelyezték, de az építési munkálatok csak azután fejeződtek be, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya lett. Emellett a közigazgatásilag Zentához tartozó Bogarason egy újabb templom épül. Kishegyesen az egykori szövetkezeti otthonból lesz kulturális központ, egy szállodából pedig egy közösségi, művelődési, diákkollégiumi komplexum jön létre Topolyán. Bácskossuthfalván sikerült az első világháborús emlékművet felújítani és átadni, és közben folyik az aracsi pusztatemplom és környéke műemléki helyreállítása és örökségalapú fejlesztése is. Ennek igyekszünk megőrizni a romtemplom jellegét, de ugyanakkor egy korszerű látogató központot építünk hozzá anyaországi támogatásból. A fejlesztéshez szükséges infrastruktúrát, a szükséges területek kisajátítását pedig a szerb állam és a tartomány vállalta magára.

Hajnal Jenő

Most

Népszerű