Trianon 100 - Potápi: Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni
A száz évvel ezelőtti trianoni békediktátummal a nagyhatalmak Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni, de ma már látszik, hogy ez nem sikerült - mondta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ma Budapesten.
Potápi Árpád János a kormányzati nemzetpolitika elmúlt tíz évét sikerágazatként jellemezte a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület társadalmi párbeszéd fóruma keretében rendezett "Trianon 100 - A békediktátum és következményei, tanulságai" című konferencián.
A találkozó egyik fő célja a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum reális értékelése - mondta Czeglédi József, a Közép Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület elnöke. „A KEP eddigi működése közel húsz évében több mint száz rendezvény keretében elősegítette lehetőségei szerint partnerei, és jelenleg nyolc saját külföldi KEP-képviselete segítségével is a közép-európai, Kárpát-medencei, és ezen keresztül az egykori trianoni utódállamok gazdasági, kulturális, turisztikai, területfejlesztési, hagyományápolási, biztonságpolitikai együttműködését az EU normáinak megfelelően, tekintettel a magyar nemzet, és különösen a magyar nemzeti kisebbségek érdekében.”
Tanka László, a Magyar Világtalálkozó elnöke, a Panoráma Világklub alapítója kiemelte, a klub több mint húsz éve egyfajta szellemi hidat épít a magyarok között a világban, 250 társklubjuk van 95 országban. „A nemzeti összetartozás éve, és a Trianon 100 évforduló azt gondolom egy olyan apropót adott mindannyiunknak, a civil szervezeteknek, hogy kapcsolódjunk ahhoz a kormányprogramhoz, amelyet a nemzetpolitika képvisel. És sokat járva a világban hadd mondjam el, hogy nagy tetszés fogadja ezt a törődést.”
A kormányzati nemzetpolitika elmúlt tíz évét sikerágazatként jellemezte a konferencián Potápi Árpád János. A magyar nemzetpolitikai államtitkár szerint az 1920-as békediktátum elfogadtatása után sokan arra számítottak, hogy az életképtelenné vált ország magától el fog pusztulni. Ez a várakozás azonban nem vált be - mondta -, és mostanra kiépült a határon túl élő magyarokat támogató intézményhálózat, az idei centenáriumi évfordulóra pedig az Országgyűlés meghirdette a nemzeti összetartozás évét, amely a pandémiahelyzet miatt a szolidaritás évévé is vált. „Az utolsó szocialista kormányzat a hagyományos értelemben vett nemzetpolitikára 9,1 milliárd forintot költött 2009-ben. És hogyha a hagyományos nemzetpolitikára gondolunk, arra a területre, ami elsősorban hozzám tartozik, akkor ma azt mondhatjuk, éves szinten 100 milliárd forint jut erre. De ha a nem hagyományos, a gazdaságpolitikai dolgokra, a fejlesztési programokra, az oktatás egyéb más területeire, a civil segítségre, a karitász tevékenységére, az önkormányzati segítségekre, a nagy állami és egyéb más vállalatoknak a támogatására is gondolunk, akkor ez a százmilliárdos szám ennél jóval több, ennek a többszöröse.”
Nemzetpolitikára azért van szükség, mert a nemzet és az ország határai nem esnek egybe, ezért kell intézményes formában, államilag törődni a határon túli magyarsággal - emelte ki Potápi, felidézve a száz évvel ezelőtti területi, népességi és gazdasági veszteségeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2010. májusi, a kettős állampolgárság megteremtéséről szóló országgyűlési döntés után mára mintegy 1,1 millióra emelkedett azok száma, akik az egyszerűsített honosítással állampolgárságot kaptak, illetve sok esetben visszakaptak.
