Az aszály folytatódik, a folyókból kincsek bukkannak elő

Egyes szakemberek szerint ötszáz éve nem volt ekkora aszály, mint most. A visszahúzódó és kiszáradó folyókból, valamint tavakból pedig elfeledett „kincsek” kandikálnak ki, a szerb-román határhoz közeli Prahovónál például második világháborús hajóroncsok tűntek elő a Dunából.

Raktér, parancsnoki híd, árbóc, létra, horgony - néhány részlete azoknak a hajóknak, amelyek a Vaskapu-szorostól, illetve a Vaskapu II. vízerőműtől alig néhány méterre kerültek felszínre a rendkívüli szárazság miatt leapadt folyómederben. Az 1944-ben elsüllyedt hajók azonban nem először bukkantak ki a vízből, minden alkalommal láthatóvá válnak, amikor huzamosabb ideig nagyon alacsony a Duna vízszintje.

Velimir Trailović könyvet írt Prahovóról, amely a római kortól napjainkig vezeti végig az olvasót a település történelmén. Az író közölte: a német hajózás történelméről szóló könyvekben talált leírást a második világháborúban történtekről.

A német haderő 1944. szeptember 5-e és 7-e között a német Fekete-tengeri flotta több tucat hajóját süllyesztette el a Dunán, amikor az a Vörös Hadsereg elől vonult vissza. A hullámsírba merült hajók között volt a német hadsereg kórházhajója is, amelyet a sérültekkel együtt robbantottak fel Walter Stettner Ritter von Grabenhofen altábornagy parancsára.

Velimir Trailović, író: „A flottának a Fekete-tengertől Prahovóig közel kétszáz hajója volt, ám útközben néhány hajó elveszett, több hajó Kladovónál süllyedt el, amikor megkísérelték áttörni a Vörös Hadsereg blokádját Szörényvárnál és Kladovónál. Úgyhogy ezen a helyen valószínűleg körülbelül 150 különböző úszó jármű található.”

A hajók kiemelése októberben kezdődhet meg – közölte Veljko Kovačević építésügyi segédminiszter. A projekt összértéke eléri a 32 millió eurót.

Veljko Kovačević, építésügyi segédminiszter, Szerbia: „A munkálatok a becsléseink szerint legalább öt évig fognak tartani, mert először a víz alatt darabokra vágják a hajót, aztán elvégzik az aknamentesítést, amikor ezt biztonságosan végrehajtották, akkor folytatják a hajó feldarabolását. A hajó részeit a parton helyezik el, hogy a Kulturális Műemlékvédelmi Intézet átvizsgálhassa, és megállapíthassa, mit kell történelmi emlékként megőrizni.”

A segédminiszter azt is közölte, hogy a hajók kiemelését követően a prahovói kikötőt és környékét háborús emlékhelynek fogják kialakítani, egyrészt azért, hogy tisztelegjenek a történelmi események előtt, másrészt pedig azért, mert véleménye szerint a maradványok idegenforgalmi látványosságként is megállják a helyüket.

Az aszály sújtotta Európa egyes részei további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időszak elé nézhetnek - figyelmezett jelentésében az Európai Unió. Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények aszályt okoztak Európában, és ennek következtében erdőtüzek pusztítottak, csökkent a folyók vízszintje, vagy teljesen kiszáradtak, és elpusztult a mezőgazdasági termés jelentős része. "Valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, nevezetesen Spanyolországban és Portugáliában a következő hónapok során is, egészen novemberig" - fogalmaztak. Mint írták, az Európai Unió tagországinak csaknem felében - Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban - aszályriasztást rendeltek el. De az unión kívül Nagy-Britanniában, Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában szintén jelentős az aszályveszély.

A jelentésben kiemelték, hogy a hőmérséklet Franciaországban meghaladta a 40, Spanyolországban a 45, Portugáliában pedig a 46 Celsius-fokot. "Az éghajlat általános melegedésével Európa egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal fog szembesülni" - figyelmeztettek. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a május óta tartó csapadékhiány és a hőhullámok sorozata okozta szárazság az energiaszektort ugyancsak súlyosan érintette, megfosztotta a vízerőműveket elsődleges energiaforrásuktól, más erőműveket pedig a szükséges hűtőfolyadéktól.

A vízhiány és a hőség csökkentette az európai terméshozamokat is, a rendkívüli meleg leginkább a kukorica-, a szója- és a napraforgótermést károsította. A közelmúltban lehullott augusztusi csapadék egyes régiókban segített, más területeken megtépázta a termést. A szárazság több milliárd eurós veszteséget okozott a gazdáknak - írták.

A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Európán túl szárazságról számoltak be Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Mexikó északi részén is.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) július közepén készített jelentése szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai régiókat fenyegeti aszály. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó-folyó medencéjében az illetékes hatóságok a legmagasabb fokozatú aszályriasztást rendelték el. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be. Franciaországban több mint 100 településen vízellátási problémák jelentkeztek, az ivóvizet teherautóval szállítják. Több mint 60 francia megyében szintén a legmagasabb fokozatú az aszályriasztás szintje. A spanyolországi Andalúzia és Extremadura régiókban a vízkészlet kevesebb mint egyharmada a szokásosnak. A spanyol víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában az előző hét év átlagának felét éri el.

A Rajna alacsony vízállása miatt Németországban előfordulhat, hogy az iparvállalatoknak csökkenteniük kell, vagy teljesen le kell állítaniuk a termelést. A Duna vízszintje az elmúlt évszázad egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt - írták a jelentésben.