Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére
A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt – mondta az egyik kutató. A szakemberek az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat. Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt, míg a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza.
A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában. A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél, és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik. Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak.