Fergeteges hangulat a mohácsi busójáráson
A télűző fesztivál húshagyó keddig tart. Tegnap stábunk is megtapasztalta a kiváló hangulatot.
Hömpölygő tömeg, kerepelők, különleges jelmezbe öltözött felvonulók.
Ez a mohácsi busójárás, Magyarország legnagyobb farsangi karneválja. Hagyománya a török időkig nyúlik vissza. A monda szerint a lápokban, árterületen megbújt mohácsi lakosok a törököket félelmetes busónak beöltözve, nagy kerepeléssel űzték ki a település környékéről. Napjainkban már nem a törököket, hanem a telet űzik el ilyenformán.
Vidák Zoltán: „Sokác néphagyomány, de a városunk már többnemzetiségű város, és így a lakosság saját magáénak tekinti a busójárást, függetlenül attól, hogy milyen népcsoporthoz tartozik, és ez a város legnagyobb ünnepe.”
A busó faragott maszkot visel, jellemző ruházata a bocskor, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya. Jellemző kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt, minden amivel nagy zajt lehet csapni. Kísérőik a sokác lányok.
Dömötör Erika: „A népviselet nagyon fontos dolog, és a télűzés, a sokácszokás az egyik legszebb hagyomány, a legszínesebb, és azt gondolom, hogy egy busó mellett egy sokác lány nagyon jól mutat.”
A mohácsi busójárás leglátványosabb eleme minden bizonnyal a kiszebáb égetése volt. Ezzel végérvényesen elzavartuk az idei telet.
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta pedig a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.
